A legutóbbi euróövezeti inflációs és munkanélküliségi adatok nyomán az eurójegybanknak (EKB) most már sürgősen hozzá kellene kezdenie a mennyiségi enyhítési ciklus előkészítéséhez a defláció egyre súlyosabb kockázatának kivédése végett, de lehet, hogy ezzel már el is késett - vélekedtek hétvégi helyzetértékelő kommentárjaikban londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legtekintélyesebb citybeli elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai kiemelték, hogy az eurójegybank (EKB) 2 százalékos inflációs célja jelenleg csaknem hétszeresen haladja meg novemberre kiadott első hivatalos inflációs becslést, amely 0,3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsít a valutaunióban. Az euróövezeti infláció emellett most már két éve a célszint alatt jár.
A CEBR elemzői szerint ráadásul a valutauniós infláció a tipikus euróövezeti fogyasztói termékkosár súlyozott átlaga, és a novemberre becsült 0,3 százalékos éves inflációs ütem azt jelenti, hogy jó néhány termék fogyasztói ára valójában csökken éves összevetésben.
Ebben benne van annak a lehetősége, hogy hirtelen beindul egy lefelé pörgő spirál: az árak esése ugyanis a háztartásokat a fogyasztási kiadások halasztására késztetheti a még további áreséshez fűződő várakozások miatt. A halasztott fogyasztásban megmutatkozó deflációs várakozás önmagát valósítja meg, és ez az egyre folytatódó körforgás húzza magával lefelé a nemzetgazdasági szintű keresletet, és így a gazdasági növekedést is - hangsúlyozták a CEBR londoni közgazdászai.
A ház szerint a gyengülő jelenlegi euróövezeti inflációs dinamika egyetlen szerencsés vonása, hogy két legfőbb tényezője az élelmiszer- és az energiahordozó-árak esése, és e termékek esetében nemigen érvényesíthető halasztott fogyasztás formájában a kialakuló deflációs várakozás. Mindazonáltal az általánosságban is gyenge kereslet és az igen magas munkanélküliség szintén hozzájárul a jelenlegi nyomott euróövezeti inflációhoz, és ez magyarázza azt is, hogy az euróövezetben miért sokkal alacsonyabb az infláció, mint más fejlett ipari gazdaságokban, például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol az energiahordozók és az élelmiszerek árdinamikája jórészt a euróövezetihez hasonló.
A CEBR londoni elemzői szerint ebben a környezetben minél hamarabb jelenti be az EKB a mennyiségi enyhítési ciklus elkezdését, annál jobb. A ház szerint a piacok már egy ideje várják ezt, és a legutóbbi adatsorok arra vallanak, hogy ennek ideje már el is érkezhetett.
Egy másik nagy londoni gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai is úgy vélekedtek hétvégi helyzetértékelésükben, hogy a legújabb euróövezeti inflációs és munkanélküliségi becslések alapján az EKB-nak most már sürgősen lépéseket kell tennie a defláció fenyegetése ellen. A ház szerint az energiaárak a következő hónapokban valószínűleg további negatív hatást gyakorolnak az euróövezeti árfolyamatokra, és egyre több jel utal arra, hogy rögzítetlenné váltak a piaci inflációs várakozások, ami az alapszintű inflációs hajtóerők folytatódó gyengülését vetíti előre.
Mindezek alapján a Capital Economics közgazdászai azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt euróövezeti infláció a következő hat hónapban legalább egy időre zéró alá süllyed, de a ház szerint egyértelmű az elhúzódó defláció kialakulásának veszélye is.
Az inflációs és a munkanélküliségi adatok világos üzenete az EKB számára az, hogy az euróövezeti gazdaság lendülete meg sem közelíti azt a szintet, amely a valutauniós munkapiac kínálati oldalán felhalmozódott kapacitásfelesleg felszívásához és a deflációs nyomás enyhítéséhez kellene - hangsúlyozták a Capital Economics londoni közgazdászai.