Első hallásra "nagyon biztatónak" tűnnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hétvégi éves közgyűléséről kiszivárgott euróövezeti mentőjavaslatok, ám az elképzelések igen messze járnak a konszenzustól, és a megrendült helyzetű eurótagállamok problémáira változatlanul az kínálná gyakorlatilag az egyetlen megoldást, ha távoznának a valutaunióból - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - kommentárja szerint a közgyűlésről származó nem hivatalos értesülések alapján a döntéshozók éppen azt a "háromirányú támadást" vették fontolóra, amelyre szükség lenne: nagyarányú közadósság-leírás, hatalmas összegű pénzügyi segélyalap a jövőbeni finanszírozási igényekre, és a valutauniós bankok támogatása.
A cég londoni elemzői úgy tudják, hogy a felmerült elképzelések között szerepel a görög szuverén adósságállomány megfelezése a hazai össztermék (GDP) 150 százalékáról "a jobban kezelhető" 75 százalékos szintre, valamint az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 2 ezer milliárd euróra.
A Capital Economics saját számításai szerint ebből másfélezer milliárd euró elégséges lenne a legnagyobb bajban lévő euróövezeti államok finanszírozására 2014-ig, amivel a döntéshozók időt nyernének, és megakadályozható lenne "az azonnali euróövezeti összeomlás" Görögország törlesztési leállása után. Emellett maradna még 500 milliárd euró a valutauniós bankok újratőkésítésére.
A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint a német és a francia bankrendszernek 390 milliárd euró pótlólagos tőkére lehet szüksége abban az esetben, ha több euróövezeti tagállam is törlesztésképtelenné válna, vagyis ehhez a becsült tőkeigényhez "jól illeszkedne" az 500 milliárd eurós keret.
A ház szerint ugyanakkor a döntéshozók "nagyon messze járnak a konszenzustól", és lehet, hogy a felmerült tervek soha nem lépnek életbe.
Úgy tűnik, hogy ezeket a javaslatokat kizárólag az IMF fogalmazta meg, és az elképzelés "csekély, vagy egyáltalán semmilyen" támogatásra nem lelt a térségi kormányok részéről. A Capital Economics szerint különösen az valószínűtlen, hogy Németország rábólintson erre a csomagra.
A ház londoni elemzői mindemellett úgy értelmezik a kiszivárgott javaslatokat, hogy az új tervek Görögországon kívül más eurótagállamoknak nem tennék lehetővé az adósságleírást. Márpedig "a görög katasztrófa" megmutatta, hogy "egyszerűen nem elégséges" megoldás az egyes kormányok finanszírozási igényeinek fedezésére, ha "egyik hitelt dobják a másik után". Végső soron valamit kell majd tenni a görög adóssághegy végleges csökkentésére, és ugyanez lesz érvényes az európeriféria legtöbb - ha éppen nem az összes - országára - vélekedtek hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni stratégái.
A ház szerint azonban még az IMF-világbanki közgyűlésen felmerült tervek sem tartalmaznak semmiféle olyan elemet, amely az euróövezeti periféria versenyképességi problémáit kezelné. Még ha a térségi államadósságok jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ezekben az országokban.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutnak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat.
A valutaunió felbomlását több más nagy londoni ház is jelentős eséllyel jósolja.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja - októberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét.
Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
A Barclays Capital - a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja - intézményi befektetők körében elvégzett legújabb negyedéves globális makrofelmérésének eredményeit összesítve a minap közölte: a felmérésbe bevont befektetők 24 százaléka vélekedett úgy, hogy a valutaunió az európai adósságválság következményeként végül fel fog bomlani.
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti