Majdnem Banknak Hittem…
azt a „pénzintézetet” (nekem már csak MBH) ahol bankszámlát nyitottam. Az utóbbi egy évbenmeglepetések sorozatával egyre jobban megrendült a hitem, hogy ez nem bank…
Amikor megkaptam egy személyes közreműködésre invitáló- adategyeztetésre felszólító- levelet, még nem gyanakodtam. Elvégre ha ellenőrizni akarják, hogy a cégeim még mindig az én tulajdonomban vannak, nem várhatom el, hogy egy banki alkalmazott a céginfónál ellenőrizze a pillanatnyihelyzetet (strapás ám beütni az adószámot és ott elolvasni, változott-e valami?)
Bementem a bankba, ahol a megszokott fél órás várakozás során megállapíthattam: ha van 10 ügyintéző a pult túloldalán, teljesen természetes hogy a 2 banki pénztáros folyamatosan dolgozik, a maradék 8 ügyintéző bámulja a képernyőt és időnként oda lehet fáradni egy két pulthoz
Kivárva soromat az ügyintéző, aki végig a képernyőt nézegette, elkért az irataimat, majd amikor meglátta, hogy bizony több cégem van, elnézés kérés nélkül jelezte, hogy most nem alkalmas ez az időszak az egyeztetésre, pár napon belül behívnak újra, és majd akkor egyeztetünk.
Ennek lassan egy éve, de ebben az ügyben se telefon egy sem újabb behívó levél nem jött!
A banki látogatás eredménye:
MBH-ügyfél 1:0
Hajdu István