Tiszta szerencse, hogy az Index egyik újságírója azt gondolta: talán mégiscsak Európa középtáján vagyunk.
Csakúgy mint másutt, a fejlett világban, lehet, hogy közérdekű adat, mennyit tesznek zsebre az egyetemek fura urai, akik hangosan és nyilatkozatokban, állásfoglalásokban sopánkodnak és sóhajtoznak a kevés állami támogatás miatt, miközben szemérmesen elhallgatni kívánják azt a néhány milliócskát, amit havonta maguk kihasítanak az állami apanázsból.
A rektori abszurd tragikomédia első felvonásában az Index újságírója – a gödöllői egyetemről érkezett, a rektor nagyösszegű juttatásait felpanaszoló olvasói levél kapcsán - rákérdezett javadalmazásra, a másodikban a Magyar Rektori Konferencia nyilvánította ki, hogy szerintük senkinek semmi köze a pénzükhöz –s az adatvédelmi biztosnak küldték el jogi véleményüket.(Amit utólag levettek a MRK honlapjáról, s most sem olvasható a weblapon)
A második felvonás első jelenetében az Index pert indított, azt kérve a bíróságtól, hogy mondja ki: közérdekű, ezért nyilvános adat a Szent István egyetem rektorának fizetése. A lap újságírója első fokon pert nyert (Jogtudor című rovatunkban olvashatják), mire a tesület elnöke jelezte, hogy lehet ellenük is pert indítani.
A diszkrét báj onnan ered, hogy a Magyar Rektori Konferencia, mint köztestület alapszabályában ( Kontra című rovatunkban szó szerint közöljük) sehol sem szerepel, hogy jogosítványai között szerepelne a rektori javadalmazások titkosságának védelme. Van azonban egy kis pontocska ami így szól:
„-minden olyan feladat ellátása, amelyet törvény, jogszabály vagy a tagok elhatározása a Magyar Rektori Konferencia hatáskörébe utal”.
Helyben vagyunk. Azaz mindenhez jogunk van, amiről mi azt határozzuk, hogy jogunk van hozzá. Ezért a saját javadalmazásunk titkosságának védelmével azért foglalkozunk, mert mi úgy döntöttünk.
Hajdu István