Magyarország 1000 napja az Európai Unióban

Az EU tagjaként Magyarország már egy több mint 493 millió lakosú gazdasági és politikai közösség részese, melynek osztozik feladataiban és élvezi előnyeit. Aktívan részt vesz a huszonhét tagországra vonatkozó közösségi politikák alakításában, az Európai Bizottságban, a Tanácsban és az Európai Parlamentben is.

Az EU ugyanakkor a magyar állampolgárok mindennapi életének részévé vált. Az EU-s jogszabályok számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek közvetlenül kihatnak az emberek mindennapjaira, életminőségére. EU-s jogszabály védi például a légi utasokat, akiknek repülőgépe késve indul, szabadon tanulhatunk az EU bármely tagországában, egyes tagországokban szabadon vállalhatunk munkát, utazás alkalmával érvényes itthoni egészségbiztosításunk, szigorúbb higiéniai szabályok vonatkoznak az élelmiszerkereskedőkre és sorolhatnánk azokat a lehetőségeket, amelyeket immár 1000 napja élvezhetünk.

Európa-politika

Az elmúlt két és fél évben a magyar Európa-politika célja volt, hogy meghatározza Magyarország helyét és szerepét az Európai Unióban, világosan azonosítva és képviselve saját érdekeit és nemzeti céljait, mindezt oly módon, hogy eközben hozzájáruljon az európai integráció elért eredményeinek megőrzéséhez, a politikai és gazdasági kohézió fenntartásához, az integráció erősítéséhez és további bővítéséhez. Az Európa-politika másik fontos célja az a törekvés volt, hogy Magyarország a lehető legnagyobb mértékben éljen a tagság által nyújtott lehetőségekkel és esélyekkel a nemzeti célok megvalósítása, egyben a regionális és európai fejlődés alakítása érdekében.

Az új magyar Európa-politika, amelynek tervezetét a kormány 2006 decemberében fogadta el, a lisszaboni céloknak megfelelően támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést, a négy alapszabadság (áruk, személyek, tőke, szolgáltatások) érvényesülését, a schengeni és az euró övezethez való mielőbbi csatlakozást, a polgárok biztonságának növelését, a polgárokkal való párbeszéd folytatását, a további bővítést, a közös energia- és kutatás-fejlesztési politika kialakítását, a költségvetési vitákban a közösségi támogatások mértékének szinten tartását, a kohéziós politika továbbvitelét, a kárpát-medencei magyarság az EU-ba való integrációjának elősegítését, valamint a kisebbségi jogok érvényre juttatását.

A magyar stratégia az Unió jövőjét továbbra is a politikai integráció távlatában látja, s célul tűzi ki, hogy Magyarország a közösség mélyítését szolgáló szoros együttműködések részesévé váljon.

A stratégia felülvizsgálatára a 2011-es magyar elnökség után kerülhet sor, amely jelentős kihívást jelent az egész magyar közigazgatás számára, hiszen Magyarország először látja majd el a soros elnöki posztot.

(Forrás: Külüögyminisztérium)