A valóság gyakran felülmúlja a legképtelenebb elgondolásokat is. A lakossági rezsiköltségeket alakító, döntően az energiával összefüggő szolgáltatások esetleges nonprofittá alakítása ilyennek tűnik. Ugyanis az utóbbi egy évben, a magyar gazdaság jelentős szektorai, köztük az energia-szolgáltatás nem csak nonprofittá, de meghatározóan veszteségessé vált. Ez önmagában is fájdalmas fejlemény, de a nonprofit jellegű gazdálkodás gazdaságpolitikai célként való meghatározása több mint hiba.
A szándékolt intézkedésnek előélete van, ugyanis a Fidesz választási programjának egyik fontos eleme volt, „megállítjuk a lakossági rezsiköltségek emelkedését”. Bár a hatósági árak kiterjesztésére, a világpiaci árak érvényesítésének korlátozására került sor, a rezsiköltség a lakossági kiadásokban nem csökkent, hanem inkább tovább nőt. Részben a lakossági költés 5-6%-os visszaesése, részben a korábbi gázár támogatás teljes megszűntetése, a világpiaci árak emelkedése stb. miatt. Nem is említve, hogy időközben súlyos válságadó került bevezetésre és az Áfa is 2 százalékponttal emelkedett.
A világpiaci árak emelkedése, a forint árfolyamának gyengülése párosulva a lakossági fizetőképesség romlásával, a fogyasztás visszaesett és a szolgáltatások egységköltsége szükségszerűen nőtt. Mindezek együttesen nem csak a tiszteletreméltó politika szándék teljesülését akadályozták meg, hanem a lakossági szolgáltatás szinte egészét már 2011-ben nonprofittá tette. Igazából tehát, az elmúlt két év állami beavatkozásai megelőzték a Miniszterelnök szándékolt lépését és a lakossági energiaszolgáltatás nem csak nonprofittá, hanem veszteségessé is vált.
Dr. Hegedűs Miklós
(Megjelent a Világgazdaság 2012. szeptember 5-i számában)
Forrás:GKI