"A diszkrimináció megszűntetése érdekében javasoljuk, hogy minden olyan fiatalnak, aki „nyelvvizsgapapír” hiánya miatt eddig nem kapta meg oklevelét, - sűrű bocsánatkérés mellett - azonnal küldjenek el lakcímére, vagy tartózkodási helyére egy olyan végzettséget és szakképzettséget bizonyító igazolást, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon."
"Vizsgálják felül az felsőoktatási intézményi nyelvi képzés rendszerét, és hozzanak intézkedést a hatékony nyelvi képzés és vizsgáztatás bevezetésére, - megfelelő kredit biztosításával - és csak utána írják elő kimeneti követelményként a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását."
xx
A világért sem szeretném körbejárni, hogy a sűrű bocsánatkérést kinek kell megtennie, s eltekintenék a második idézet nyilván elírásból származó nyelvi bakijától is. Az egyesület,amely szemérmesen hallgat taglétszámáról, egyesületi tagdíjat fizetők számáról is, azaz legitimációja kicsit homályos, szerintem most sületlenséget állít.
A nyelvtanítás során öt készséget kellene elsajátítani.
Az öt készség: beszédkészség, hallott szöveg utáni értés, olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség(nyelvtan), íráskészség.
A középfokú oktatási intézményekbe beiratkozott diákok sok esetben egy vagy két készségben jártasabbak. Leggyakrabban ez az olvasott szöveg értése és a nyelvhelyesség Gyakran megfigyelhető, hogy az általános iskolai oktatás nyelvtan orientált,ezért nehéz az öt készséget megfelelő módon tanítani a középiskolában. Még a nyelvtani tudás szintje is eléggé eltérő, ezért nagyon nehéz már a nyelvtant is tanítani, különösen akkor,ha ha az alacsony szinvonalú általános iskolai nyelvoktatás miatt rosszul rögzült nyelvtani szerkezetek "kiírtásával" kellene kezdeni a javítást,ami szinte lehetetlen.
Angolban még ilyen hiba az is, ha a diák helytelenül rögzült szórenddel érkezik, s emellett képtelen szóban elemi szinten is kifejezni önmagát, képtelen rövid szövegeket hallás után megérteni.
Fentiek miatt azok a diákok a szerencsésebbek, akik kezdőként tanulják például az angolt a középfokú oktatatási intézményekben, mert akkor homogénebb - teljesen kezdő- csoportban harmonikusabban fejlődhetnek ki a nyelvi készségek.
Az előbbiekből szervesen következik, hogy szükség lenne az általános iskola kimenete környékén egy általános, egységes nyelvi szintfelmérés, mert elképesztő különbségű nyelvtudással jelentkeznek a nyolcadikosok még egy általános gimnázium nem nyelvi tagozatára is.
Erre rakódik a középfokú oktatás, a maga összes bajával, ám azzal együtt is egy átlagos diák, átlagostól kicsit nagyobb szorgalommal már a középiskolában képes a C típusú nyelvvizsga letételére.
A szülői egyesület egyetemi főiskolai oktatást követel, ahelyett hogy utánanézett volna, miért rossz a nyelvoktatás az alapoktól!!!!
Csendben kérdezem, hány gimnáziumi, általános iskolai, szakközépiskolai nyelvtanárral konzultáltak, mielőtt az első bekezdésbeli sületlenséget leírták? Kik ezek a tanárok, mikor és hol konzultált velük az Egyesület, hol olvasható ezen megbeszélések eredménye a honlapjukon?Mert amíg ezekre nincs válasz, azt gondolom, hogy az Egyesületre is igaz az egykori mondás:
Si tacuisses, philosophus mansisses!
Miután a latint már nagyon kevés iskolában tanítják: az idézet Boethius De consolatione philosophiae című művéből való.
Magyarul annyit jelent:
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.
xxx
Hajdu István