A Széchényi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) használatának a korábbi papíralapú utalványokkal szemben több előnye is van a munkavállalók, a munkáltatók és az elfogadóhelyek szempontjából a Pénzügykutató Zrt. pénteken kiadott tanulmánya szerint, amely a kockázatokra is felhívja a figyelmet.
A SZÉP Kártya előnye, hogy a kártya kibocsátása és használata miatt a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, és egyéb költséget semmilyen jogcímen nem lehet felszámítani, ezeket a kártyát kibocsátó pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli. Az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke legfeljebb a fizetési forgalom 1,5 százaléka lehet, és a jutalékbevételt a kibocsátónak a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítania. A 1,5 százalék közel áll a bankkártya-elfogadói jutalék átlagos értékéhez.
A korábbi rendszerben az elfogadóhelynek az Üdülési Csekkért például 6 százalékos ügyleti jutalékot és évente 21.000 forint előre fizetendő partnerkapcsolati díjat kellett fizetni a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-nek.
A SZÉP Kártya részben az étkezési utalványok kiváltására is szolgál, amelyeket szintén jelentős mértékű, átlagosan 5 százalékos szolgáltatási díjjal működtettek a korábbi szolgáltatók.
Míg a munkáltatói megtakarítások az Üdülési Csekkeknél az utalványforgalom 1,5-8 százaléka közé tehetők, addig a 2010-es, 46 milliárd forint értékben kibocsátott csekkértékre vetítve a SZÉP Kártya révén elérhető megtakarítás 1-3 milliárd forintra rúghat. Az éves szinten 70-130 milliárd forgalmúra becsült étkezési utalványokhoz képest 5,5-6 milliárd forint lehet a munkáltatóknál jelentkező megtakarítás.
A SZÉP Kártya-konstrukcióból fakadó közvetlen megtakarítást, ide számítva már a szálláshelyeket, a vendéglátást és a rekreációs szolgáltatást is, a tanulmány, a 2010. évi forgalomra vetítve, összességében 12-15 milliárd forintra teszi.
A makrogazdasági hatásokról a tanulmány egyebek mellett leírja, hogy a munkáltatóknál, munkavállalóknál és szolgáltatóknál jelentkező közvetlen haszon mellett további, makrogazdasági szinten is jelentkező kedvező hatásai is vannak a kártyának: feltehetően a szolgáltatók a költségmegtakarítás egy részét a kapacitás bővítésére, új munkahelyek teremtésére, illetve az alkalmazottak jövedelmének növelésére használják fel, más részét pedig marketingtevékenységre fordítják.
Az átállásnak azonban a tanulmány szerint vannak kockázatai is, például a munkavállalók jelentős része még idegenkedik a kártyahasználattól, az elfogadóhelyek jelentős hányadánál pedig nincs terminál. Kockázatot jelenthet az is, hogy SZÉP Kártya kibocsátására bejelentkezett bankok rövid időn belül nem képesek teljes mértékben átvenni a korábbi utalványforgalmazók szerepét. Az új kapcsolatrendszer kiépítése időt vesz igénybe, különösen az étkezési utalványokban érintett nagyszámú beváltóhely esetében.