Ezt elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon. Hamarabb kellett volna ezt az állásfoglalást kiadni, hogy a mi fizetésünk nem közérdekű adat. Amíg az Index érdeklődött, még lehetett volna tologatni a dolgot: úgy tenni, mintha nem is kérdeztek volna bennünket, de most már ki kellett mondani: el a kezekkel a mi zsebeinktől.
A mi zsebeink a mi váraink.
Már az is felháborító, hogy egyes sajtóorgánumok azt képzelik, hogy az állami pénzből is gazdálkodó egyetem főiskolák rektorainak fizetése bárkit is érdekel.
Ne érdekeljen.
Bennünket sem érdekel, hogy a kormány tagjainak csökkent–e a fizetése, vagy csökkentették, esetleg felajánlják jótékony célokra. Hogy lehetne egy miniszter munkáját, tennivalóit egyáltalán mérni egy rektor munkájához, tennivalóihoz. Ők az állam szolgái, de mi….
..szóval ami fizetésünk az titok. Miért? Azért mert mi mondjuk. Punktum és kész. Tessenek már észrevenni, hogy az egyetem független szerv, csak adják ide a sok milliárdot, majd mi elköltjük. Takarékosan gazdálkodunk, most is azért vagyunk itt Öszödön, mert ez az üdülő olcsóbb.
És ha már ezen takarékoskodunk, akkor a saját fizetésünkön és egyéb javadalmazásainkon nem akarunk. Arra valók az alattunk valók, hogy megoldják. Gazdálkodják ki, takarítsák meg, küldjék el, akiket egyébként mi akarunk elküldeni, a részletek úgysem érnek el a rektori magasságokba.
Mi vagyunk a magyar oktatás nemesei. Ne feledjük: már Mária Teréziának megmondták a magyar nemesek, hogy életünket és vérünket, de adózni, azt nem.
Na azóta fejlődött a világ , mi már a javadalmainkat sem közöljük.
Aki akar, pereljen. Mire jogerős ítélet lesz, ha szerencsénk van, eltelik az 4-5 év , és mi már nem leszünk rektorok. Utánunk meg szívnak az utódok, mint a torkos borzok.
A rektori megbeszélésről lehallgatott 2.öszödi beszédet közreadta:
Hajdu István