Szellemi fogyatékosnak ítélt roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése ügyében kér adatokat Magyarországtól a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága . Az Emberi Jogok Európai Bíróságához Magyarország ellen négy évvel ezelőtt benyújtott kereset szerint hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket az beiskolázás időszakában, amikor szellemi képességeik felmérése érdekében tesztet kell kitölteniük.
A felmérések azt mutatják, hogy irreálisan magas azon roma gyerekek aránya, akinek speciális tanrendű iskolai oktatásban vesznek részt hibásan megállapított értékelések alapján.
Az Európa Tanács tájékoztatása szerint a speciális oktatásban résztvevő roma gyerekek számának növekedését nehéz értékelni pontos statisztikai adatok ismerete nélkül. Azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy a mentális fogyatékosságot megállapító téves diagnózisok miatt, vagy a beiskolázáshoz meghozott intézkedések vezettek-e szegregációhoz és ahhoz, hogy a roma gyerekek felülreprezentáltak a speciális tantervű iskolákban.
A miniszterek tanácsa ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a részletes statisztikai adatok összegyűjtse és benyújtása érdekében.
A statisztikai adatoknak tartalmaznia kell azoknak a roma és nem roma gyermekek számát, akik már töltöttek ki képességfelmérő tesztet és annak alapján további szakértői vizsgálatra kellett menniük, valamint azt is, hogy milyen számban diagnosztizáltak szellemi fogyatékosságot.
A beszámolóban fel kell tüntetni a hagyományos és - a testület közleményének fogalmazásában - speciális, vagy szegregált oktatásban résztvevő roma és nem roma gyerekek arányát. Végül pedig azon roma és nem roma gyerekek számáról is számot kell adni, akiknél korábban fogyatékosságot állapítottak meg, de egy későbbi felülvizsgálat eredményeképpen a hagyományos tanrendű iskolába kerültek.
A képviselők arra szólítják fel a magyar hatóságokat a tanácsi tájékoztatás szerint, hogy Magyarország számoljon be a tanulási képességeket vizsgáló módszerről is, azok konkrét szerepéről a vizsgálati folyamatban, és arról, hogyan választják ki azokat a gyerekek, akinek ilyen tesztet kell kitölteniük.
A határozatban a tanács tájékoztatást kér arról is, hogy a roma gyerekeknek csak akkor kell-e átesniük ilyen vizsgálaton, ha azt objektív tényezők indokolják, és ez alapján előnyösebb számukra a speciális oktatási rendszerben való tanulás.
A Miniszteri Bizottság határozatában végül arra bátorítja a magyar hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a befogadó oktatási politika erősítése terén, különös figyelemmel a speciális iskolákban tanuló roma gyermekek arányára