A font meredek gyengülése, skóciai tőkekorlátozások kényszerű bevezetése és Skócia "Montenegróvá válásának" lehetősége is szerepel azokban a forgatókönyvekben, amelyeket londoni pénzügyi elemzők dolgoztak ki Skócia függetlenné válásának lehetséges negatív következményeire.
A montenegrói analógiáról Roger Bootle professzor, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics vezérigazgatója állított össze átfogó tanulmányt. Az elemzés központi gondolatmenete szerint komoly kockázatai lennének, ha függetlenné válása esetén Skócia - csakúgy, mint Montenegró - egyoldalúan bevezetné az eurót, vagy ugyancsak egyoldalúan, London hivatalos hozzájárulása nélkül megtartaná fizetőeszközéül a fontot.
A tanulmány szerint a két lehetőség közül a font megtartása lenne a sokkal előnyösebb megoldás, mivel Skócia kereskedelme, pénzügyi szektora és tőkepiacai ezer szállal fonódnak a brit pénzügyi rendszerhez.
Kétségtelen azonban, hogy Skócia is elszenvedné ugyanazokat a problémákat, amelyeket Montenegró átélt az euró egyoldalú alkalmazásával. E problémák közül is a legfontosabb, hogy Skóciának nem lenne olyan saját jegybankja, amelyre a skót pénzügyi rendszer végső hitelezőként támaszkodhatna - hangsúlyozza a Capital Economics vezetője.
Bootle professzor okfejtése szerint a saját jegybank hiányának hatásai nem csak pénzügyi válság idején jelentkeznének, sőt éppen a jegybanki támogatás hiánya miatt a skót pénzügyi hatóságoknak már előre meg kellene tenniük olyan lépéseket, amelyek minimalizálják az ilyen támogatás szükségessé válásának kockázatát.
Montenegróban e lépések drákói szigorúságú tartalékképzési előírások és magas refinanszírozási ráta formáját öltik, ennek következménye, hogy a montenegrói gazdaságban az átlagos banki hitelkamat az euróban folyósított hitelekre 9,6 százalék.
Roger Bootle szerint el lehet képzelni, hogy egy ilyen pénzügyi rendszer mit okozna a skót gazdaságban, ha Skócia egyoldalúan megtartja a fontot fizetőeszközéül. Az ebből eredő problémák Montenegróban is éppen elég nagyok, pedig a montenegrói bankrendszer súlya a hazai össztermékhez (GDP) mérve viszonylag csekély.
A skót bankrendszer összesített eszközállománya azonban a skót GDP-érték 1250 százaléka; ez az arány 14-szer akkora, mint Montenegróban. Ez azt jelenti, hogy a skót pénzügyi hatóságoknak nem lennének meg a megfelelő forrásaik a bankrendszer kisegítésére újabb pénzügyi válság esetén. Nem csoda tehát, hogy a skót pénzügyi szolgáltató szektor jelentős része máris jelezte áttelepülési szándékát Londonba arra az esetre, ha Skócia a csütörtöki népszavazáson a függetlenségre voksol.
Nem sok derűlátásra ad okot azoknak az országoknak a listája, amelyek más országok fizetőeszközének egyoldalú használatával próbálnak boldogulni; e listán szerepel Montenegró mellett például Koszovó, Panama és Ecuador.
Felmerül a kérdés, hogy Skócia tényleg olyan helyzetbe kíván-e kerülni, amelyben egy másik ország pénzének használata jelenti a legkevésbé rossz megoldást - zárja tanulmányát a Capital Economics vezérigazgatója.
A ház egy másik, a függetlenség megszavazásának lehetséges gyakorlati következményeit taglaló elemzése nem zárja ki, hogy a skót bankrendszerből jelentős tőkekivonás indul meg. Ezért nem lenne meglepő, ha a Bank of England - a brit jegybank - készenléti tervei között szerepelne a tőkekorlátozások bevezetése a skót pénzügyi szektorban a népszavazási eredmény bejelentése után, megakadályozandó a skót bankok elleni betétesi rohamot.
Mark Carney, a Bank of England kormányzója augusztus közepén beszélt először arról, hogy a brit jegybanknak megvannak a "készenléti tervei" a skóciai függetlenségről kiírt jövő havi népszavazás "bármilyen kimenetelére". Carney semmiféle részletet nem árult el ezekről a tervekről, hozzátette ugyanakkor, hogy a Bank of Englandnek monetáris eszközök "széles választéka" áll rendelkezésére az Egyesült Királyság pénzügyi stabilitásának fenntartásához.
Több nagy londoni befektetési ház szakelemzői jósolják egybehangzóan, hogy a Bank of England a Carney által már kilátásba helyezett monetáris szigorítás kezdetének halasztásával reagálna a skót függetlenségpártiak esetleges győzelme keltette pénzügyi bizonytalanságra.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai keddi helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint a Bank of England egészen a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások utánig várna az első kamatemeléssel.
A ház borúlátó forgatókönyve az egész brit gazdaságban lassuló beruházási tevékenységgel és működőtőke-beáramlással számol, és modellszámításai alapján mindez 0,5 százalékponttal csökkentheti az alapeseti előrejelzéshez képest a brit gazdaság növekedési ütemét 2015-ben és 2016-ban is.
Hasonló előrejelzést dolgoztak ki a JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai. Közölték: már az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben 0,5 százalékponttal lassabb éves összevetésű brit növekedéssel számolnak eredeti várakozásukhoz képest Skócia elszakadása esetére. A JP Morgan elemzői is valószínűsítik emellett, hogy a Bank of England elhalasztja több mint öt éve 0,5 százalékos mélységi rekordon tartott alapkamatának első emelését.
Az RBC Capital Markets befektetési tanácsadó cég intézményi befektetők körében elvégzett felmérésének eredményeit ismertetve kedden közölte: a megkérdezettek mindegyike azt várja, hogy a függetlenségpártiak győzelme esetén a font azonnal 1,50 dollárra gyengül az 1,62 dollár körüli jelenlegi szintekről, és kisebbségi véleményként felmerült ennél még nagyobb későbbi árfolyamesés lehetősége is.