Supka úr távozik
Úriemberként viselkedik a DVSC-TEVA edzője. Felmérte, hogy mi történt, levonta a következtetéseket, s úgy döntött távozik. Kár, hogy a játékosok közül senki sem követte. A piros lámpás műintézményben is a lányokat cserélik, ha nem megy az üzlet, s nem a berendezést hajítják ki, vagy új madámot keresnek.
Még azok is, akik versenyszerűem sohasem sportoltak , tudják mit is jelent alibizni. Amikor a csapatnak jól megy, akkor egy-egy játékos gyengébbre fogja az edzésmunkáját, nem teszi oda magát a meccseken, nem küzd, nem hajt, pusztán annyit játszik, amennyi elég a csapatban maradásra. Ha ezt egy egész csapat teszi, akkor nincs kit lecserélni, mert a kispadon is az alibiző játékosok ülnek.
Ezt érzem most a DVSC-TEVA csapatánál. Magyarországi viszonyok között kiemelkedő körülmények, rendre megérkező, nem is kevés fizetés, s a lehetőségek kapujában rendre megtorpan a csapat. Trabanttal egyikük sem közlekedik, a nemzetközi piacon egyikük sem kell. Aki kellett, már ott van.
Supka Attila a lehető legjobb döntést hozta. Valószínűleg Ő is rájött, hogy a lestaktika hibás döntés volt, az már más kérdés, hogy Szkopjében, egy az egy ellen mit értek volna a debreceni csapat védői.
Az edző felmérte, hogy most még méltóságteljesen, kvázi sikeres edzőkét tud távozni. Lehet hogy veszített egy jól fizető állást, de visszanyerte az önbecsülését.
Hajdu István