Egyre több jel mutat arra, hogy az elmúlt hetek részvény- és kötvénypiaci válsága nem lesz tartós. Egyszerűen túl sokat emelkedtek az indexek, illetve a hozamokba is túlságosan csak a jó épült be, így várható volt egy ez a kisebb korrekció.
Ha még emlékeznek, az indulópont: 2003 júliusára 1 százalékos mélypontra süllyedt az amerikai irányadó kamat. A rendkívül olcsó hitel eladósodásra ösztönzött - mindenekelőtt az USA ingatlanpiacán -, olyan embereket is, akik korábban nem tudták volna fizetni a törlesztési terheket, vagy a bankoknál nem voltak hitelképesek.
Ami a jó hír: teljes amerikai jelzáloghitel-állománynak csupán 14 százaléka tartozik ebbe a körbe. Még akkor is, ha tényleg tömegesen dőlnek be az ilyen hiteleket nyújtó intézmények , annak kétségtelenül lesz hatása az amerikai, és ezen keresztül a világgazdaságra is, de nem várható krízis. Nincs esély nagy háborúra, szalad a világgazdaság szekere, egyedül a környezetvédelmi problémák, s ebből fakadóan az egyre szélsőségesebb időjárás okozhat nehézséget, de ezt egyelőre az USA nélkül nem lehet megoldani. Érdemes még azt is szem előtt tartani, hogy a csúcsokhoz képest a részvényindexek kb. 5 százalékkal vannak lejjebb, ami igazán nem sok.
Ami még figyelemreméltó, hogy mennyire megnőtt a piacokon az árfolyammozgás: mind az európai, mind pedig a komolyabb amerikai indexek esetében a 10 napos volatilitás éves maximumon van. Ez arra enged következtetni, hogy a forró pénzek kivonása zajlik a piacról, másrészt pedig az esés, a korrekció talán közelít a végéhez, és szép lassan megnyugszanak a kedélyek. Az óvatosság azért nem árt. Nem javaslom, hogy az amerikai ingatlanpiacra fektessenek be.
Hajdu István