Szinte csak az export nő

Jegyzet - 2011-05-31

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben ugyan eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, de a világgazdaságban a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság. Ez a    kőolajárat    befolyásoló    politikai    helyzet    kiszámíthatatlanságában,    a    nyersanyagárak alakulásában,  az  EU  egyes  országainak  szuverén  adósságválságában  és  a  japán  nukleáris katasztrófa  esetleges  utóhatásaiban  ölt  testet. 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben ugyan eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, de a világgazdaságban a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság. Ez a    kőolajárat    befolyásoló    politikai    helyzet    kiszámíthatatlanságában,    a    nyersanyagárak alakulásában,  az  EU  egyes  országainak  szuverén  adósságválságában  és  a  japán  nukleáris katasztrófa  esetleges  utóhatásaiban  ölt  testet.  A  belföldi  kereslet  visszaesése  véget  ért,  de  itt egyelőre a stagnálás a jellemző. A külső egyensúly tovább javul. Az államháztartás hiánya – az államosított  nyugdíjpénztári  vagyon  nélkül számítva  –  időarányosan  alakul  és  a  zárolásokat  is figyelembe véve az előirányzottnak megfelelő lehet. 

 

A  magyar  gazdaság  2011.  I.  negyedévében  még  mindig  az  EU  átlagától  (2,5%)  elmaradva  (2,2%) növekedett.  A  2009-ben  kétszámjegyű  visszaesést  elszenvedő  észt  és  litván  gazdaság  7-8%-os dinamikája mellett figyelemre méltó a német (4,8%), az osztrák (4%) és a szlovák (3,6%) fejlődés. A folytatódó görög és portugál visszaesés mellett Romániában már stagnálás volt tapasztalható. 

 

A magyar bővülés szinte kizárólag az exportnak volt köszönhető. Az ipari kivitel 17%-os növekedésével szemben  a  belföldi  értékesítés  volumene  5%-kal  csökkent.  A  kivitel  gyorsabban  fejlődött,  mint  2010-ben,  de  az  első  hónapokhoz  képest  márciusban  lassulás  volt  tapasztalható,  s  májusban  az  ipari várakozások  is  jelentősen  romlottak.  Ez  a  következő  hónapokra  némi  lassulást  vetít  előre.  Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés, a bruttó termelés I. negyedévi 7%-os csökkenése a  magasépítés  2%-os  és  a  mélyépítés  14%-os  mérséklődésének  eredője.  Különösen  az  állami  és lakossági finanszírozású fejlesztések estek vissza. Az átadott lakások száma több mint egyharmadával

csökkent, a kiadott építési engedélyek száma a felére zuhant. Az összességében valószínűleg inkább csak stagnáló szolgáltatások közül a külső kereslethez kötődő turisztikai ágazat növekedésre is képes volt.  A  magasabb  jövedelműek  kereslete  miatt  a  belföldi  forgalom  is  emelkedett,  de  a  külföldi vendégéjszakák száma így is gyorsabban nőtt (7%) a belföldieknél (5%). A kiskereskedelmi forgalom az első  negyedévben  stagnált.  A  pénzügyi  szférában  a  nemfizető  hitelek  aránya  még  tovább  nő, ugyanakkor a válságadó (mely sokkal nagyobb, mint más országokban), valamint a jelzálog-hitelezés befagyása  erőteljesen  fékezi  a  kilábalást,  az  aktivitási  hajlandóságot.  2011.  I.  negyedévében  a

lakossági  lakás-  és  fogyasztási,  valamint  a  vállalati  hitelek  állománya  is  csökkent,  utóbbiaknál  a hitelezési  feltételek  is  szigorodtak.  Ehhez  a  bankok  alacsony  jövedelmezőségén  kívül  a  külföldi devizaforrások szűkülő és dráguló elérhetősége is hozzájárult.

 

A  kormány  gazdaságpolitikája  -  melynek  fontos  jellemzője  volt  a  költségvetési  mozgástér  bővítéséért (vagyis  további  eladósodásért!)  folytatott  küzdelem  és  a  nem  szokványosnak  nevezett  (államosító, populista és alkotmánysértő) gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása - 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv majd a konvergencia-program bejelentésével irányultságában helyes fordulatot vett. A fenntartható egyensúly  megteremtése  került  a  fókuszba.  Ugyanakkor  az  új  irányvonal  szakmailag  még  mindig kidolgozatlan,  az  ismertté  vált  elgondolások  az  intézményi  és  működési  reformok  helyett  túlzottan  a

szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak.

A  már  bejelentett  lépések  egy  része  nagy  társadalmi  ellenállásba  ütközik,  miközben  fennmaradt  a kettős  beszéd,  nem  került  sor  a  gazdaságpolitikai  váltás  deklarálására,  ami  önmagában  korlátozza annak megvalósíthatóságát. 

 

A fordulat azonban egyelőre így is óvatos bizalmat  keltett a külföldi befektetőkben. A tavasszal kissé erősödő  forint  azonban  a  magas  jegybanki  alapkamatnak  és  a  kedvező  külső  egyensúlynak  is köszönhető, míg a május végi gyengülésben az újabb görög (s ezzel euró-) krízisnek volt nagy szerepe.

Miközben a megkezdett gazdaságpolitikai váltás következtében a kormány egyensúlyi és finanszírozási céljai 2011-2012-ben, amint arra a magas kamat-felárral sikeres devizakötvény-kibocsátások is utalnak, ha   nem   is   olcsón,   de   nagyjából   elérhetőnek   látszanak,   az   elmúlt   év   „nem   szokványosgazdaságpolitikája”     következtében     tovább    gyengült     tőkevonzó     és     növekedési     képesség visszaszerzésének mikéntje még nem látszik.   

 

Forrás:GKI