Verd meg magad!

Persze, csak akkor, ha olyan a kedved, vagy ha úgy érzed, hogy a haza ezt várja el tőled.

Hogy rendőrre támadj, megverd, megrugdosd.

Ha nem vagy ennyire bátor, az is elég, ha leköpöd, anyázod, lekommunistázod. Köcsögnek nevezed, hazaárulónak – ízlés dolga, kiből mi jön elő, amikor helyzetbe kerül.

Rendőrt verni sok helyen lehet mostanában, de erre a célra az Alagút környéke a legalkalmasabb. Lengyel Zoltán volt Fideszes, azóta független képviselő is ott keveredett fizikai szóváltásba az egyenruhásokkal, néhány hónappal ezelőtt.

Most meg itt a legújabb ügy, ugyancsak az Alagútnál.

Kósz Zoltán a magyar vízilabda válogatott egykori kapusa, olimpiai bajnok, éppen az autóját vezette, amikor, miután bizonytalannak vélték a gépkocsi mozgását, megállították a rendőrök.

Kiderült, hogy a sportolóként ismert sofőr ittasan vezetett. Később az autóból egy másik vízilabdás is előkerült, aki először csak szidalmazta a rendőröket. Kifogásolta, hogy egy olimpiai bajnokkal szemben intézkednek, és az volt a véleménye, hogy nem szabad egy ittas sofőrrel szemben eljárni, mert közben Gyurcsány Ferenc garázdálkodik az országban.

Később verekedni is kezdtek, a pólós haver megütötte az egyik rendőrt, majd némiképp megrugdosta a rendőrautót. Nem rúgta szét teljesen, a karosszéria éppen csak hogy behorpadt, és a rendszám is csak nehezen akart leesni a helyéről. De végül, a sokadik rúgásra, ez is meglett. A rendőrök erősítést hívtak, így sikerült megfékezni a volt válogatott vízilabdásokat.

A hétszemélyes autóban a pólóson kívül még öten ültek. Egyikük Tiffán Zsolt Fidesz-közeli borász. Róla annyit érdemes tudni, hogy korábban a Fidesz baranyai megyei elnöke volt, most pedig, Kovács Ákos Fidesz-közeli énekessel közösen, az Alagúthoz közeli Andante Borpatika tulajdonosa.

Borkóstolóról jött a társaság, Tiffán borát kóstolták, naná, hogy ittak. Aki egy borkóstolón nem iszik meg néhány pohárral, az vagy hülye, vagy autóval van.

Kósz Zoltán ivott. Utóbb elismerte, hogy hibázott, amikor azt mondta a rendőröknek, hogy nem fogyasztott alkoholt.

A dolgok tehát valamennyire tisztázódtak, bár azt túlzás lenne állítani, hogy minden a helyére került.

Csak jelzem, hogy Amerikában például, ha egy autóst megállítanak a rendőrök, az illető feltartott kézzel farol ki a kocsijából. Ellenkező esetben ugyanis jó eséllyel számíthat arra, hogy a rend őrei teljesen jogszerűen szitává lövik.

Jó, Amerika nem a példaképünk, sok mindent rosszul csinálnak. Az ottani fiatalság, még az egypártrendszer daliás időkből tudjuk, Coca Cola mámorban fetreng. Verik a négereket, és szabadságot Angela Davisnek!

Lehet sajnálni az amerikaiakat, amiért szegények csak ugatják a demokráciát.

Régebben nálunk sem fordult elő, hogy ismert, vagy ismeretlen emberek rendőrökre támadtak volna. Nemcsak az egypártrendszer idején volt nehéz ilyet elképzelni, de még öt-hat évvel korábban is felkaptuk volna a fejünket, ha ilyet hallunk.

A rendőrre támadásnak mostanában lett divatja.

Azóta, hogy – ki tudja kinek az érdeke – minden lehetséges eszközzel megpróbálják lejáratni a rendőrséget. Sokaknak sokféle felelősségük van ebben.

Talán, ha a mi köztársasági elnökünk az 56-os forradalom 51. évfordulóján az akkori eseményekről beszél. Tanulságokról, dicső múltról, a nemzet hősiességéről. És nem a rendőri túlkapásokat említi ünnepi beszédében. Mely túlkapások kétségkívül voltak, és a „túlkapókat” szerintem is szigorúan meg kell büntetni.

De nem a túlkapásokkal kezdődött a balhé, és nem a túlkapások voltak a jellemzők.

Vagy említhetném a Józan Észtől Független Jogászbizottság vezetőjének, Morvai doktornőnek a működését. (Aki mostanában Kanadában és Amerikában haknizik, és azzal eteti a kinti magyarokat, hogy Jézus anyja palesztin lány volt.) Ha Morvai K. jogásznő nem a rendőröket támadná, hanem a rendet védené - akkor talán az is hitelesebb lenne, amikor a törvényességet kéri számon a rendőrökön.

És szólhatnánk a média nagy részének a felelősségéről is. Tavaly szeptemberben, majd október 23-a környékén élő adásban láthattuk, hogy mi történt. Láttuk a felgyújtott autókat, a betört kirakatokat, megrongált épületeket. Az eltorzult arcú és lelkű „forradalmárokat”.

Azóta ezeket a képeket szinte sehol sem mutatják. Annál gyakrabban a rendőri túlkapásokat. Melyek, lassan mondom, hogy mindenki értse: valóban voltak. És valóban elfogadhatatlanok.

De legalább ennyire elfogadhatatlan az, hogy a rendőrséget lejárassuk. Hogy elbizonytalanítsuk azokat, akiket egyébként mi fizetünk. Akiknek nem azért adjuk a nehezen megkeresett forintjaikat, hogy tétlenül nézzék, amint néhányan, mert éppen olyanjuk van, szétverik a városunkat. Veszélyeztetik a nyugalmunkat, a biztonságunkat. Az életünket.

Még néhány ilyen Sólyom-beszéd – vagy éppen beszédes hallgatás - és nemcsak vízilabdázók, de más sportágak képviselői is rendőrre támadnak majd.

És nem csak sportolók persze. Énekesek, borászok, kordonbontó képviselők - mindenki, akinek éppen ehhez van kedve.

Mindenki verjen meg még egy rendőrt!

Föld S. Péter