Indokolatlanul tartottak előzetes letartóztatásban egy 27 éves fiatalembert a magyar hatóságok – ezt állapította meg 2011. január 11-i ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A Bíróság szerint a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása után nem lett volna helye a panaszos fogva tartásának. Ezzel a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét és 5000 euró nem vagyoni kártérítést valamint 3500 euró perköltséget köteles fizetni a kérelmezőnek.
A panaszos ellen két bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás: 2004 telén kábítószert találtak nála. Beismerő vallomást tett, és öthónapi előzetes letartóztatást követően szabadlábra helyezték. A panaszost 2005. május 20-án újra őrizetbe vették kábítószer-kereskedelem gyanújával, miután különböző kábítószereket találtak egy garázsban, amelynek a kibérlésénél jelen volt. Bár a 2006 júniusáig tartó, kiterjedt nyomozás alatt rá nézve nem merült fel semmilyen további terhelő információ, sorozatosan meghosszabbították az előzetes letartóztatását arra hivatkozással, hogy összebeszélne a bűntársaival, illetve megszökne. Végül a garázsban talált kábítószerekkel kapcsolatos valamennyi vád alól felmentették. A fiatalember összesen 18 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A Darvas kontra Magyarország ügyben Bíróság megállapította, hogy legkésőbb a 2006. augusztusi vádemelés után az előzetes letartóztatás fenntartásának nem volt jogszerű alapja. A magyar bíróságok csak a várható büntetés mértékére hivatkoztak, nem vették figyelembe a panaszos személyes körülményeit, nem indokolták, miért áll fenn a szökés veszélye. Azt sem indokolták semmivel, miért nem számoltak a házi őrizet lehetőségével. Strasbourg szerint bár formailag érvényes döntések születtek az előzetes letartóztatásról, a felhozott indokok nem nyugodtak megfelelő ténybeli alapokon , a fogvatartás ezért önkényes volt, a magyar állam megsértette az Egyezményt. A döntéssel ismét bebizonyosodott: súlyos jogsértést jelent, ha a bíróság automatizmusok alapján dönt az előzetes letartóztatásról. A fiatalembert képviselő Magyar Helsinki Bizottság szerint a bíróságoknak alaposabban kellene vizsgálniuk az előzetes letartóztatás szükségességét és gyakrabban alkalmazniuk annak alternatíváit, pl. a házi őrizetet. A büntetőügyekben eljáró hatóságoknak komolyan kellene venniük, hogy a fogva tartott terheltek ügyében soron kívül kell eljárni. Ezt követeli meg a terheltek alapvető jogainak tiszteletben tartása, és így a börtönök zsúfoltsága is csökkenthető lenne, ami jelentősen tehermentesítené a büntetés-végrehajtási állományt, lehetővé tenné a jogerős elítéltek reintegrációját, és kevesebbe kerülne az adófizetőknek.
Kiadó: Magyar Helsinki Bizottság