A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét - közölte a bankszövetség pénteken az MTI-vel.
A szervezet közleményében felidézi: Magyarország kormánya 2021-ben, a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre.
Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre - emlékeztetnek.
A szövetség kifejti: a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn. Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt, a növekvő kamatkörnyezet ellenére is.
A közlemény szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsósorban azért, mert a bankok - a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján - többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.
Kiemelték: mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.