A fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések szigorítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása a fő céljai az elektronikus hírközlési törvény módosításának.
A Rogán Antal (Fidesz) országgyűlési képviselő által pénteken benyújtott törvényjavaslat mihamarabbi elfogadását indokolja, hogy az ágazat uniós szintű irányelveinek magyar jogrendbe történő átültetésének határideje 2011. május 25-én lejárt.
A javaslat az általános indoklás szerint egyebek mellett előmozdítja a hatékonyabb frekvenciagazdálkodást, ezáltal az innovációt, egyszerűsíti a szabályozást, javítja a hálózatok biztonságát és integritását, növeli a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, valamint racionalizálja a piacelemzéssel kapcsolatos eljárásokat.
A módosítás szem előtt tartja a piac fejlődését, az elsősorban versenyre építő fair és hatékony szabályozást.
A javaslat erősíti a szabályozó hatóság függetlenségét is a jogalkotási hatáskörökön keresztül. Ezen belül célszerűnek tartja a jogalkotási hatáskörök átadását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke részére: így például a frekvencia és azonosító gazdálkodás körében, a frekvencia felosztás és a frekvenciasávok felhasználási, illetve a frekvenciapályáztatás, valamint a számhordozhatóság szabályainak kidolgozása esetében.
A javaslat szerint a felvázolt rendszerben a hírközlés-politika, frekvenciapolitika és információs társadalommal összefüggő politikák megalkotása továbbra is hagyományos kormányzati feladat és hatáskör maradna, azonban a politikáknak megfelelő jogszabályok megalkotása közvetlenül az NMHH-hoz kerülne.
Mindez azért fontos az indoklás alapján, mert a hírközlés gyorsan változó piacán a jogalkotásnak a lehető leggyorsabban kell reagálnia. Ezen a piacon ugyanis a nem kellő időben megtett szabályozói beavatkozás, a piaci problémák késve történő orvoslása komolyabb zavarokhoz vezethet, kihat a piac egészének struktúrájára, illetve az ágazat jövedelmezőségére - így beruházásokra és a megtérülésre -, ezáltal végső soron a fogyasztókra is. Az indoklás kitér arra is, hogy a lassú, formálisan kötött minisztériumi-kormányzati hagyományos
jogalkotási struktúra útjainak "végigjárása" a gyors változásokat az esetek többségében egyszerűen nem képes követni.
A jogalkotási feladatok ellátása a hatóságnak jelentős többletköltséget nem okoz, minimális humánerőforrás többletet igényel, és ezen feladat ellátását saját költségvetése terhére biztosítani tudja - áll az indoklásban, amely szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a központi költségvetés terhei mindenképpen csökkennének.
A javaslat megerősíti a felhasználói és fogyasztói jogokat azáltal is, hogy kiemelt figyelmet fordít az előfizetők, s ezen belül a fogyatékkal élők esetében a garanciákra.
Az új szabályok bevezetése révén a fogyasztók számára előnyös lesz, hogy több és összehasonlításra alkalmasabb módon juthatnak információhoz a szolgáltatásokat és azok árait illetően. Az áttekinthetőség növelése és az összehasonlíthatóság jegyében lehetővé válik a szolgáltatók szerződési feltételeinek jobb összevetése és kereshetősége. Törvényi szintű szabályozás rögzíti a határozott időtartamú "hűségszerződések" szabályait is, illetve elősegíti az ilyen szerződéses jogviszonyok jobb megismerését és nyomkövethetőségét a fogyasztók számára.
A piac esetében az új szabályozás célja az, hogy erősödjön a verseny. Elsősorban a piacra bízza a választék, az árak és a minőség alakítását, s előnyben részesíti az infrastruktúra alapú versenyt ott, ahol lehet. Ösztönzi az infrastruktúra beruházásokat, illetve szabályozza azokat a viszonyokat, ahol a verseny önmagában nem kínál elég garanciát.
A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a szabályozás során az általános elvek alkalmazásán túl megfelelő figyelmet kell fordítani a földrajzi piacok és fogyasztói csoportok jellemzőinek eltéréseire. A fenntartható, infrastruktúraalapú verseny elősegítését és védelmét a törvény olyan eszközökkel segíti, mint a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúra elemekhez való hozzáférés, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó követelmények határozott érvényesítése a hozzáférési szabályozásban.
A törvényjavaslat szövege a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több ponton egyszerűsödött és tisztult: nem igényel például törvényi szabályozást az árprés kezelése, amit a hatóság saját hatáskörében a szakmai standardoknak megfelelően tud kezelni. A piac fejlődésének megfelelően egyszerűsödött a közvetítőválasztásra vonatkozó szabályozás is.
A javaslat szerint az eljárások során kiszabott kötelezettségeknek, feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük. A jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeknél pedig a fokozatosság elve érvényesül.
Az uniós szemlélettel összhangban kiemelt szerepet kap a nyilvánosság és az információk megfelelő közzététele is.
A javaslat szerint fontos a felelős vagyongazdálkodás, különösen a korlátos erőforrásokkal, így a frekvenciavagyonnal. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet hasznosítása és a felhasználása ugyanis jelentős mértékben kihat a gazdaságra, valamint hozzájárul a fogyasztói jóléthez. A frekvenciagazdálkodással kapcsolatos szabályozási elvek hangsúlyozzák a rugalmas frekvenciagazdálkodást, a technológia semlegességet és a szolgáltatás-semlegességet.
A javaslat szerint a harmonizált szabályozást szolgálja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) történő együttműködés szabályainak átültetése is.
Forrás:
MTI