A társasházak gazdálkodásáról

Jogtudor - 2011-05-30

A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli törvény) 3. § (1) bekezdés 1. és 4. pontjaiban foglaltak alapján a társasház gazdálkodónak (egyéb szervezetnek) minősül, ezáltal a számviteli törvény hatálya alá tartozik, és a számviteli törvény által előírt beszámolókészítési kötelezettség vonatkozik rá.

Emellett a számviteli törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az egyéb szervezet - így a társasház - a beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számviteli törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet szabályozza.

 

A számviteli törvény 100. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

•          Az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó a 15. § (2) és (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat - az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni.

•          A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni.

•          Az egyszerűsített mérleg a gazdálkodó december 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait; az eredménylevezetés az üzleti évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását, valamint az eszközök, a kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó értékmódosításokat bruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagy pénzbevételre sor került-e vagy sem.

 

Továbbá ugyanezen jogszabály 109. § (1) és 110. § (1) bekezdései szerint pénzügyileg rendezett nettó árbevételként kell kimutatni a 72-75. § szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket, valamint 110. § (1) bekezdése szerint a ráfordításként érvényesíthető kiadások közé csak az üzleti évben kifizetett összegeket lehet beállítani.

 

E tekintetben a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet a társasházak vonatkozásában nem ír elő eltérő rendelkezéséket.

 

Mindezek alapján a könyvvezetési kötelezettségeit egyszeres könyvvitel alapján teljesítő társasházak üzleti évi eredményét nem befolyásolják az adott évben még be nem folyt bevételek, illetve a pénzügyileg még nem teljesített kiadások.