Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.
Az Ab szerdán tette közzé előző nap hozott határozatát, amelyben megsemmisítette a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt.
Az Ab MTI-nek megküldött közleménye szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat.
Arra mutattak rá, hogy bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.
Az Ab ugyanakkor elutasította az alapvető jogok biztosának egyéb, a törvényre vonatkozó indítványát.
Az ombudsman ugyanis azt is kérte, fontolja meg az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.
Az Ab ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról.
Szabó Máté egy másik indítványa szerint az alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Ezzel kapcsolatban a testület azt állapította meg, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.