Alkotmánybíróság: alkotmányellenes a "kastélytörvény"

A köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, ugyanis nem egyértelmű a törvény és más jogszabályok viszonya. Továbbá a törvény a kiemelten védett vagyon egy részére lényegesen enyhébb szabályozást állapít meg, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény, amely az elidegenítést nagyrészt kizárja. A vizsgált törvény megengedőbb elidegenítési feltételei a köztársasági elnök indítványa szerint tartalmilag nem felelnek meg az alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek.

Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény garanciális rendelkezései miatt a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra, annak hasznosítására vonatkozó szabályozás megalkotása során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire.

A nemzeti vagyon átruházása körében az alaptörvény nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is, azért, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve. E követelmény figyelembevétele alól törvény tehet ugyan kivételt, de ilyen esetben is igazolni kell, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgál-e. Az Országgyűlésnek a nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való rendelkezés során egyértelművé kell tennie: tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, s ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére. Továbbá meg kell határoznia azt is, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a jogalanyokat, a jogviszony megszűnését követően pedig mi a nemzeti vagyon sorsa.

Az Ab leszögezte: szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek.

Az Ab a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta: a vizsgált törvény nincs tekintettel ezekre az alaptörvényi követelményekre. A törvény a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvényhez képest a kiemelten védett vagyonelemekre enyhébb szabályozást határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával.

Mindezek miatt az Ab a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenessé nyilvánította a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontját, így a törvény nem hirdethető ki, az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia azt - közölte honlapján az Ab.

A január 16-i keltezésű Ab határozat teljes szövege a https://media.alkotmanybirosag.hu/2024/01/sz_i_277... linken olvasható.