Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik. A pénztárak szerint a törvény sérti az emberi méltóságot, az Alkotmány 54. § (1) bekezdését.
A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény – mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.
A Stabilitás megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény megszünteti a pályakezdőknek a magán-nyugdíjpénztárakba való kötelező belépését, továbbá a jelenlegi pénztártagok teljes köre számára megnyitja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét - szól a Stabilitás indoklása. A választás azonban a biztosítottak számára csak egyirányú, arra ugyanis nem ad lehetőséget a törvény, hogy a jelenleg csak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők a vegyes rendszert válasszák, járulékkötelezettségük egy részét valamelyik magán-nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj fizetésével teljesítsék.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény, valamint az általa módosított rendelkezések ebben formájukban egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését.
Utóbbi esetben Juhász Istvánné főtitkár álláspontja szerint a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Kényszerhelyzet létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a kormány 3 millió pénztártag emberi méltóságát sérti meg.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, így a nyugdíjak egészét csökkenti.
A tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti a pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogát, annak ellentételezés nélküli korlátozását eredményezi.
Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, ami nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti a pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogát, annak ellentételezés nélküli korlátozását eredményezi.
A tulajdonjog ellentételezés nélküli korlátozása elvonja a pénztártagok egyéni cselekvési autonómiájának anyagi alapját, ezen keresztül korlátozza magát a cselekvési autonómiát. Mindez sérti a pénztártagoknak és családtagjaiknak az Alkotmány által védett emberi méltóságát. Juhász Istvánné közölte azt is: a Stabilitás Pénztárszövetség indítványozta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának utólagos alkotmányossági vizsgálatát, mivel annak „rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell”. Ez éles ellentétben áll az Alkotmány jogbiztonság követelményével, amelynek szerves része a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. A vitatott
passzus viszont azt eredményezi, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtott és az Alkotmánybírósághoz megérkezett, ott iktatott indítványok esetében a törvény a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás következtében kizárja annak lehetőségét, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint bírálja el.
A Stabilitás Pénztárszövetség kérelmezte az alkotmányellenesség megállapítását, és a törvények kifogásolt rendelkezéseinek visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését.