A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII tv. az önálló tevékenységből származó bevételek adózására vonatkozóan többféle, az általánostól eltérő adózási módot kínál. Ezek egyike az átalányadó és a tételes átalányadó.
Az alábbiakban e két adózási mód alapvető szabályozását foglaljuk össze.
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az egyéni vállalkozói tevékenység egészére átalányadózást választhat, ha
- az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és
- nem áll munkaviszonyban, és
- az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a 100 millió forintot)
A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenység megkezdésétől választhatja.
Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Az átalányadózás választását adózó az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a bevallás benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban, illetve a tevékenység megkezdésekor az illetékes Okmányirodához történő bejelentkezés alkalmával tett nyilatkozatban jelentheti be.
A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza.
Az átalányadózási elszámolási módot alkalmazó egyéni vállalkozónak az átalányadó választásáról nem kell évente nyilatkoznia, vagyis ez a választása a feltételek megléte esetén – a visszavonásig – érvényes lesz a későbbi évekre is.
Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg választásának feltételei fennállnak. Bármely feltétel hiányában ( pl. munkaviszonyt létesítése) az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérni.
Az az adózó, aki az átalányadózást megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha az adózó nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.
A mezőgazdasági kistermelő a kétféle költségelszámolás helyett (a tételes költségelszámolás, vagy a 10%-os költséghányad) átalányadózást is választhat, amennyiben őstermelésből származó bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Egyebekben a szabályozás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal lényegében megegyezik
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély (aki nem egyéni vállalkozóként 90 napot nem meghaladó időtartamra magánszemélyeknek üdülés, pihenés céljából a saját tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő 1 darab lakásban, üdülőben szálláshelyet nyújt), tételes átalányadózást választhat
A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.
Az a magánszemély, aki fizetővendéglátói tevékenységet kíván folytatni, köteles az adóhatósághoz adószám megállapítása végett bejelentkezni, és ezzel egyidejűleg nyilatkozhat a tételes átalányadó választásáról. Ezt követően az adószám birtokában az üdülés fekvése szerint illetékes Önkormányzati Hivatal Jegyzője egyéb szálláshely üzemeltetési engedélyt állít ki a nyilvántartásba vételéről.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre.
Ha választását a következő évre is fenntartja erről külön nyilatkoznia nem kell.
NAV