Az alapvető jogok biztosának vizsgálati módszereiről

 A vizsgálatok szakmai szabályairól és módszereiről szóló utasítás szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi méltósághoz fűződő alapjog, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére. Amennyiben az indokolt, a biztos nem csak állampolgári panaszra, hanem hivatalból és a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára is indíthat eljárást. A vizsgálati módszert az igen sokrétű lehetőségek közül a biztos választja meg, ez lehet például egyszerű adatadatkérés, de akár   előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzés is. Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer is alkalmazható, sőt, indokolt esetben ugyanaz a vizsgálat több alkalommal is megismételhető. Az alapjogi biztos igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához. A vizsgált hatóság köteles együttműködni, a kötelezettség elmulasztását a biztos jelentésében rögzíti, arról az éves beszámolójában tájékoztatja az Országgyűlést és a nyilvánosságot.

Az új törvényi rendelkezések szerint az ombudsman kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát   az utólagos normakontroll eljárást - illetve azt, hogy a jogszabály nem ütközik-e  nemzetközi szerződésbe. Teheti ezt konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nyomán, vagy anélkül, a hozzá forduló panaszos beadványa alapján, avagy hivatalból, és előzetes egyeztetés alapján, valamelyik helyettesének javaslatára. Fontos garanciális elem, hogy amennyiben nem ért egyet a biztoshelyettes indítványozási javaslatával, akkor annak indokáról éves beszámolójában az Országgyűlést is tájékoztatja. Kiemelten indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha sérülnek a különösen védendő helyzetben lévő csoportba tartozók alapvető jogai, illetve az egészséges környezethez való jog, továbbá ha az alapjogsérelem kirívó súlyú, vagy ha a sérelmet szenvedő állampolgárok száma ezt szükségessé teszi.

Az alapvető jogok biztosa - törvényben külön meghatározott feltételek megléte esetén  - kivételes vizsgálatot is folytathat. Ez különösen akkor válik indokolttá, ha hatóságnak nem minősülő szervezet részéről sérelem érte természetes személyek olyan nagy csoportját, amelynek tagjai maguk nem képesek jogvédelmet kérni.

    Indokolt az eljárás akkor is, ha alapos okkal lehet tartani a sérelem megismétlődésétől, vagy ha az jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ennek során az ombudsman írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet a hatóságnak nem minősülő szervezetektől.

A biztos a környezetet károsító tevékenység esetén helyszíni ellenőrzést folytathat. Ilyenkor a környezetkárosító tevékenységgel kapcsolatos valamennyi információt megismerheti, aminek nem akadálya, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozik.

Az utasítás külön is kitér arra, hogy a biztosnak - előterjesztő megkeresésére vagy saját döntése alapján - lehetősége nyílik a társadalmi vitára bocsátott jogszabályok tervezetének véleményezésére is: hogy a normaszöveg kapcsolódik-e korábbi vizsgálatok során megfogalmazott jogalkotási javaslatokhoz, megfelelően orvosolja-e az általa  korábban feltárt visszásságokat, alkalmas-e az észlelt jogi hiányosságok jövőbeni kiküszöbölésére. A véleményezés során olyan átfogó szempontokat is figyelembe kell vennie, mint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése, a fenntartható fejlődés elve, a feszültségmentes társadalmi viszonyok megvalósítása, valamint a jogszabály hatása az egyes védett csoportok helyzetére – olvasható az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak szakmai szabályairól és módszereiről szóló normatív utasításban, amelynek teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletében jelenik meg. 

Egyeztetések sorozata eredményeként az Alkotmánybíróság miniszteri besorolású tagjainak irodáinak mintájára alakíthatta ki négy teljes és egy félállású munkatárssal működő titkárságát a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a jövő nemzedékek volt ombudsmanja - január elsejétől ők az alapvető jogok biztosának államtitkári jogállású szakhelyettesei. Dr.  Kállai Ernő már decemberben kijelölte, Dr. Fülöp Sándor az új hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat január 2-i kézhezvételét követően nevezte és nevezi meg titkárságának további munkatársait. Az új hivatal működésének hatékonyságát segíti az is, hogy elkülönült szervezeti egységei közül ötnek a vezetésére a kisebbségi biztos, kettőnek az irányítására a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának volt munkatársait kérte fel az ombudsman.

Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté a szervezet-átalakítás és -építés idén megkezdett folyamatával kapcsolatban tisztázta, hogy az év során akár most előre nem látható további lényeges változások is előfordulhatnak. Az új szervezetben az is előállhat, mert immár lehetőség van rá, hogy akár az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának összes munkatársa foglalkozhat – átmenetileg – valamelyik kiemelt témával, így a környezeti vagy kisebbségi jogokkal is.

    Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 OS