Az Alkotmánybíróság után Strasbourgban folytatódhat a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügye

Az AB egyebek között azzal indokolta elutasító döntését, hogy a törvény nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását az SZH-nak, így támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával, ezért elutasította az ennek megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Szerintük az SZH olyan „független, autonóm államigazgatási szerv”, amely nem minősül hatóságnak, nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést, és nem szankcionálhat. A hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért – az AB megállapítása szerint – eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki.

Mivel az SZH jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani – mondta ki az AB.

A szuverenitásvédelmi törvényt egy törvénymódosítással együtt fogadta el a parlament tavaly decemberben. Előbbi a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról rendelkezik, utóbbi a Büntető törvénykönyvet módosítja: három évig terjedő szabadságvesztéssel tette büntethetővé azt, ha egy párt/jelölőszervezet külföldi támogatást fogad el.

A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal – a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére – idén februárban megkezdte tevékenységét. Elsőként júniusban a Transparency International Magyarországnál, majd az Átlátszó oknyomozó portált működtető közhasznú nonprofit kft.-nél indítottak – a hivatal megfogalmazása szerint – „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot”.

A Transparency alkotmányjogi panaszt nyújtott be az általa megtorlónak és megbélyegzőnek tartott eljárást lehetővé tévő szuverenitásvédelmi törvény ellen – emlékeztet közleményében a szervezet. A TIM panaszát 31 civil szervezet közös alkotmánybírósági beadvánnyal támogatta. Az Európai Bizottság közben kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen, majd októberben bejelentette, hogy – gyorsított eljárást kérve – az Európai Unió Bírósága elé viszi az uniós joggal számos ponton ellentétes jogszabályt. Közleményében a Transparency megjegyzi, hogy márciusban az Európa Tanács Velencei Bizottsága több ponton is alapjogi problémákat tárt föl a szabályozásban.

Mindezek ellenére az AB most úgy döntött, hogy a szabályozással minden rendben van, a civil jogvédők szerint azonban a szuverenitásvédelmi törvény nem az ország szuverenitását védi, hanem a kormányzati önkényt. Az SZH valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek (például civil jogvédelem, aktív közéleti tevékenység, fellépés a korrupció ellen, nyomozó újságírás) hitelének aláásása – érvel közleményében.

Miután az alkotmánybírósági döntéssel kimerültek a hazai jogorvoslati lehetőségek, a TI Magyarország a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben.

Az SZH bocsánatkérést és további dokumentumokat vár a civilektől

A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Az SZH szerint a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek egy éve folyamatosan alkotmányellenesnek bélyegzik a szuverenitásvédelmi törvényt, dezinformációs kampányt folytatnak a hivatal ellen, és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a munkáját. „Bebizonyosodott, hogy hazugság a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló szervezetek azon állítása, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése alkotmányellenes. Ebből következően a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvárja ezen szervezetek bocsánatkérését, továbbá azt, hogy küldjék meg azokat a dokumentumokat, melyeket eddig törvényellenesen visszatartottak” – áll közleményükben.

FORRÁS:szabadeuropa.hu