- Az államfő észrevételeinek figyelembe vételével módosíthatják a parlamentnek megfontolásra visszaküldött jogszabályokat, az úgynevezett infotörvényt és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító szabályozást.
Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén döntött arról, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatokat nyújt be a kihirdetés előtt álló törvényekhez.
Áder János köztársasági elnök május 9-én küldte vissza a parlamentnek megfontolásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. Kifogásolta többek között, hogy a közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv "kényszerjellegű" adatbetekintési körébe vonható.
Áder János álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazó számára az a téves következtetés lett volna levonható, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ez idáig sem az infotörvény passzusai voltak alkalmazandóak, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.
Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa törli a javaslatból azt a rendelkezést, miszerint a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra nem terjed ki az infotörvény hatálya.
Kikerül az előterjesztésből az, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést. Helyette az szerepel, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatigénylést, akkor az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.
Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke - és az egyik előterjesztő - a testület ülésén bejelentette, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke megkeresésükre levélben fejtette ki az álláspontját a törvényről. A levélben a hatóság elnöke a köztársasági elnök észrevételeivel összhangban javasolta módosítani a visszaküldött törvényt.
A bizottsági vitában szót kapott Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki előrelépésnek nevezte a zárószavazás előtti módosító indítványokat, de azt mondta, a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad. Nem tisztázott, hogy az adatigénylés megtagadása estén a bíróság elé kerül-e a kérdés - fűzte hozzá.
Schiffer András (független) közölte, egy fokkal jobb ez a normaszöveg, de még mindig teljesen szükségtelen, míg Bárándy Gergely (MSZP) szerint akkor járnának jól el az előterjesztők, ha azt visszavonnák.
A bizottság végül 18 igen, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett támogatta a zárószavazás előtti módosító indítványokat, amelyekről jövő héten dönt a parlament.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt az államfő május 9-én küldte vissza a parlamentnek, többek között azt kifogásolva: szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő személy milyen rendelkezések szerint gyakorolhatja jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit.
Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának indoklása szerint fenntartják az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de több tisztség - az országos kamara és annak területi szerve elnöki, alelnöki tisztségének - egyidejű betöltése esetére lehetővé teszi a helyettesítést. Vagyis kivételt teremt a személyes feladatellátás alól, és ennek szabályozását a kamarai szervezeti és működési szabályzatokba utalja.
A módosító javaslatot a bizottság 18 igen, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el.