Felmentették csütörtökön minden vádpont alól azt a brit katonát, aki ellen gyilkosság és gyilkossági kísérlet vádjával indult bírósági eljárás a történelemben "véres vasárnapként" számontartott, több mint öt évtizeddel ezelőtti észak-írországi vérengzés ügyében.
A nyilvánosan nem azonosított, a vádiratban "F katonaként" szereplő vádlott az ügyészség szerint felelős volt két tüntető, a 22 éves James Wray és a 26 éves William McKinney meggyilkolásáért, és további négy tüntető sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletért.
A vizsgálat eredetileg 2019-ben kezdődött 18 volt brit katona ellen, de végül csak "F katona" ellen emeltek vádat, és máig ő a brit fegyveres erők egyetlen veteránja, akit bíróság elé állítottak a vérengzés ügyében. Az ügyészség 2021-ben "F katona" ellen is megszüntette az eljárást, de fellebbezés után 2022-ben újból vádat emeltek ellene.
A büntetőper szeptemberben kezdődött a belfasti koronabíróságon, és ha elmarasztaló ítélettel végződött volna, "F katona" lett volna az első, akit az 53 évvel ezelőtti súlyos incidens ügyében jogilag felelősségre vonnak.
A bíróság eljáró tanácsának elnöke csütörtöki végzésében megállapította, hogy a vérontásért felelős brit katonai egység menekülő, fegyvertelen civilekre lőtt, és a katonáknak ezért "szégyellniük kell magukat". A bíró szerint ugyanakkor az "F katona" ellen beterjesztett bizonyítékok "messze elégtelenek" ahhoz, hogy az ő egyedi ügyében elmarasztaló ítélet születhessen.
Az észak-írországi felekezeti konfliktus egyik legtragikusabb eseményének Londonderry, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára volt a színhelye.
Brit ejtőernyősök 1972. január 30-án a város belterületén tüzet nyitottak az észak-írországi katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett - a hatóságok által betiltott - tüntetés résztvevőire, és 13 felvonulót, köztük hat gyereket megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.
Az egyik sérült hónapokkal később, kórházban halt bele sebesülésébe, így a halálos áldozatok hivatalos száma 14.
A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.
Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos vizsgálat azonban - amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben - megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt lőfegyver, és az első lövést a helyszínre vezényelt brit ejtőernyős egység katonái adták le.
David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban "a kormány és az ország nevében" elnézést kért a történtekért.