A javaslat azt is rögzíti majd, hogy megtiltható a közterületen lakás.
A kormánypárt szakpolitikusa felidézte: az Ab tavaly decemberben semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a testület ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat, ebből adódott a parlament "egybeszerkesztési kötelezettsége". Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság nem tartalmi véleményt mondott, hanem az elfogadás módját kifogásolta. Így az átmeneti rendelkezések nagy többsége bekerül az alaptörvény záró rendelkezései közé.
Megerősítette ugyanakkor, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet januárban alaptörvény-ellenesnek minősített az Ab - nem fogja tartalmazni az átmeneti rendelkezésekkel egybeszerkesztett alaptörvény, azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.
Az MTI kérdésre megjegyezte, a választási eljárási törvény módosított normaszövegét legkésőbb márciusban szeretnék elfogadni az Országgyűlésben.
A kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lesz az alaptörvény része. A többi, ezzel a kérdéssel kapcsolatos korábbi szabályt viszont tartalmazni fogja, így azt is, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai személyiségi jogokra - a diktatúra működésének feltárásával összefüggésben - nem hivatkozhatnak. Fontos szabályként említette továbbá, hogy a kommunista diktatúrában keletkezett iratok az állam tulajdonában vannak. Az MSZP nevének elhagyását azzal magyarázta, hogy egy olyan pártnak, amelynek bár ismert és egyértelmű a múltja, de mégis háromszor kapott kormányzati felhatalmazást demokratikus választáson, nem indokolt nevesíteni a felelősségét az alaptörvényben. Ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy az MSZMP jogutódai osztoznak a felelősségben.
A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz. Gulyás Gergely azt mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.
Tájékoztatása szerint ezért azt javasolják, hogy az alaptörvény rögzítse: az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet, vagyis megtiltható lenne a közterületen való ilyen jellegű tartózkodás.
A Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. A testület megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
Mint azt már korábban bejelentette a Fidesz, a mostani alaptörvény-módosítás új szabályokat határoz majd meg az Ab munkájával kapcsolatban. Így ezentúl a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is fordulhat majd a testülethez. A korábbi Ab-állásfoglalásokkal kapcsolatosan pedig kimondják, hogy nem lehet automatikusan hivatkozni korábbi határozatokra, ami Gulyás Gergely szavai szerint teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, ugyanis a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz, azokkal megegyező vagy ellentétes megállapításokat is tehet.
Mindemellett röviden az Országos Bírósági Hivatal jogállását és legfontosabb feladatait is rögzíteni fogja az alaptörvény.
Az alaptörvény-módosítási javaslatról - amelyet az összes fideszes képviselő aláírt - március közepén szavazhat a parlament.
Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök szerint lehetetlen, hogy az Ab ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon, Gulyás Gergely megismételte: senki nem akarja a korábbi Ab-dogmatikát kidobni, hiszen a testületnek lehetősége lesz arra, hogy vizsgálatakor a korábbival megegyező következtetésre jusson.