Szerda délután számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából. A civilek bírálatot fogalmaztak meg amiatt, hogy az elfogadott és elutasított ajánlásokról döntő kormányhatározat megalkotását nem előzte meg érdemi konzultáció, és aggályaiknak adtak hangot egyes elutasított ajánlások kapcsán.
. A jogvédők azt javasolták, hogy rendszeresen összeülő kormányzati-civil munkacsoportok dolgozzák ki az elfogadott ajánlások végrehajtásához szükséges lépéseket és ellenőrizzék a végrehajtás folyamatát. A kormányzat képviselői október végére ígértek választ a civilek felvetésére.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyulése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 193 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az eljárás keretében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megvizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ tagállamok 2011 májusában az Emberi Jogi Tanács ülésén Magyarország vonatkozásában összesen 148 ajánlást fogalmaztak meg. Ezek közül a magyar kormány 113-at a helyszínen elfogadott, 6-ot elutasított, és további 29-cel kapcsolatban jelezte, hogy az elfogadásukról való döntés további megfontolást igényel.
Az erről hozott 2011. szeptember 2-i kormányhatározat végül hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította.
A Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelos államtitkár és Prőhle Gergely helyettes államtitkár által sebtében, 2 nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása elott összehívott találkozón a részt vevő szervezetek kifogásolták, hogy a kormányzat nem vonta be célzottan a civil társadalmat a határozat elfogadásának folyamatába, és mindössze három munkanapot biztosított a határozat tervezetének észrevételezésére, ezzel ellehetetlenítve az érdemi véleményezést.
Különösen annak fényében látták aggályosnak mindezt, hogy a Magyarország által 2011 májusában elfogadott ajánlások közül több is a civileknek a UPR végrehajtásába való minél nagyobb fokú bevonására hívta fel a kormányt. Szintén elhangzottak bírálatok egyes elutasított ajánlások kapcsán. A jogvédők kifejtették: nem látják például semmilyen elfogadható okát annak, hogy Magyarország elutasította a halálbüntetés tilalmának sarkalatos törvényben, vagy az Alaptörvényben való kimondását, a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság kifejezett megjelenítését az Alaptörvényben, a családon belüli erőszak önálló törvényi szabályozását vagy a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, amellyel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án marasztalta el Magyarországot.
A találkozón megjelent jogvédő szervezetek kérték, hogy a kormányzat fordítsa le és az indoklással együtt tegye nyilvánossá az Emberi Jogi Tanács tagjai által megfogalmazott ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek az egyes elfogadott ajánlások teljesítéséért.
Javasolták továbbá, hogy jöjjenek létre olyan kormányzati-civil munkacsoportok, amelyek egy-egy téma (gyűlölet-bűncselekmények kezelése; a nőket, melegeket, romákat, és egyéb sérülékeny társadalmi csoportokat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem; börtönviszonyok, stb.) kapcsán rendszeres időközönként összeülnek az elfogadott ajánlások végrehajtását célzó lépések meghatározására és a végrehajtási folyamat nyomon követésére. Az államtitkár arra tett ígéretet, hogy a civilszervezetek javaslatával kapcsolatban a kormányzat október végéig alakítja ki álláspontját.
A sajtóközleményt az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetu Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a MONA - Magyarországi Női Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédo Iroda, a PATENT Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért adta ki.
OS