Kilencvenhat gyanúsítottja van egy 1,2 milliárd forintos csalásnak

Azt írták: 43 csalás és 51 csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, amelynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg úgynevezett számlaváltós csalásokkal. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók.

A szervezet tagjai megszerezték azokat a nyilvánosan is hozzáférhető adatokat, amelyeket egy - későbbi sértett - intézmény által kezdeményezett közbeszerzési eljárás eredményéről tudni lehetett. Ezután telefonon felhívták a megbízást elnyerő céget és elhitették, hogy a pályázat kiírójának informatikai rendszere meghibásodott, emiatt nem állnak rendelkezésre a kifizetéshez szükséges információk, például a kiállított számla száma, a teljesítés határideje és összege. Az így megkapott adatok birtokában, az érintett cég nevében felhívták a pályázat kiíróját és közölték vele, hogy megváltozott az a bankszámlaszám, ahová a pénzt utalnia kell.

A számlaszámváltozás tényét - általában az eredetihez megtévesztésig hasonló címről - e-mailben is megerősítették, felhasználva az adott vállalkozás logóját, bélyegzőjét és ügyvezetőjének nevét. Az ilyen e-mailcímek létrehozásához szükséges domain-nevekért kriptovalutával fizettek, IP-címük elrejtéséhez pedig titkosítást használtak, hogy ezzel is elrejtsék digitális nyomaikat. A csalóknak kifizetett pénz így végül szinte nyom nélkül landolt olyan bankszámlákon, amelyeket a bűnöző csoport főszervezői strómanokkal nyittattak különböző bankfiókokban - írták.

A strómanok saját nevükre nyitották meg a számlákat, de a teljes hozzáférést, az internetbank-eléréssel együtt átadták a szervezőknek, és a számlákhoz rendelt hívószámok is a szervezet felső köreihez kapcsolódtak. A strómanok feladata volt még, hogy a bankszámlákra érkező összegeket vagy készpénzben, vagy több kisebb összegben, utalásokkal juttassák el beszervezőiknek - tették hozzá.

A sértettek akkor jöttek rá, hogy eltűnt az átutalt pénzük, amikor az elmaradt kifizetéseket egyeztették a cégekkel; ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a számlaszám nem változott meg és a megbízó a szerződés szerinti összeget másnak utalta át.

A BRFK-n 2019 áprilisában alakult két nyomozócsoport a bűncselekmények felderítésére, majd az ország többi megyéjében hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítését is összehangolták. A BRFK nyomozását támogatta a Győr-Moson-Sopron, a Komárom-Esztergom, a Nógrád, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Baranya megyei rendőr-főkapitányság, valamint a Magyarországra delegált szlovák belügyi attasé és az Europol is.

A rendőrök kiderítették, hogy a számlaváltós csalásokat különböző nemzetiségű, de egyazon csoporthoz köthető emberek irányítják, és egymás után azonosították őket. 2020 októberében megkezdődött a hálózat felszámolása, a rendőrök összehangoltan, egyszerre több helyszínen ütöttek rajta a strómanokon és a szervezet felsőbb szintjén helyet foglaló szervezőkön, főszervezőkön.

A BRFK a 2016. október 17. és 2020. október 9. között elkövetett bűncselekmény-sorozatban különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás és pénzmosás, valamint közokirat-hamisítás miatt folytat eljárást.

A gyanúsítottak 43 sértettől csaltak ki csaknem 1,2 milliárd forintot. Jóval több intézménynél próbálkoztak, de 51 esetben nem jártak sikerrel. A nyomozók az eljárásban számos strómant, szervezőt, köztük a főszervezőket is elfogták; 95 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az irányító ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak 92 emailcímet, 51 telefonszámot és 59 magyar bankszámlát használtak. A csalás sértettjei között kórház, színház, múzeum, önkormányzat, sportegyesület, oktatási és egyházi intézmény, közműszolgáltató és nemzeti park is van.

A nyomozás alatt eddig 262 millió forintot foglaltak le a rendőrök – írták