A Lelkiismeret ’88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva az akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozzanak a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt.
A rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat - egy kivételével - mind megszüntették.
A Fővárosi Bíróság a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) kuratóriumi ügyvezetője által képviselt Kocsis Imre felperes keresete alapján 2005. december 9-én hozott ítéletében megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogellenesen oszlatta fel az LCS’88 által megtartott, illetve megtartani kívánt tüntetést.
A Legfelsőbb Bíróság a 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyaláson elutasította BRFK felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős döntését, a rendőrséget hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezte.
Az ítélet szerint a Fővárosi Bíróság jogellenességet megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű.
A döntés a jogállamiság egyik alappillérét jelentő gyülekezési jogot védte meg, s remélhetően komoly kihatással lesz a rendőrségi gyakorlatra.
Az ítélet szóbeli indokolása szerint a rendőrségnek kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, a gyülekezési jog érvényesülése érdekében. Tiltásra és oszlatásra csak és kizárólag a jogszabályokban meghatározott okból és módon van lehetőség. Nem utólag kell feloszlatási okot keresni, hanem a tüntetés bejelentések elbírálásakor és a helyszínen kell a jogszabályi garanciák által előírt szabályokat betartva eljárni. Jogot sértett a rendőrség, mikor a bejelentő korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket. Tiltó határozatokat nem hozott, így a tüntetések megtarthatóvá váltak. Egyéb oszlatási ok hiányában pedig a tüntetés feloszlatása jogellenes volt. A tüntetés nem vesztette el békés jellegét, az pedig, hogy a bejelentett létszámnál többen jelentek meg nem feloszlatási ok.
Az ítélet következtében kártérítés jár azoknak, akiket a rendőrség emberi méltóságot sértő módon az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott és személyes szabadságától megfosztott. A Fővárosi Ítélőtábla által utóbbi időben a BRFK ellenében hozott jogerős ítéletek ilyen típusú ügyekben átlagosan ötszázezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést állapítottak meg.
Az NJA-hoz eddig több mint harmincan fordultak kártérítési igény érvényesítését kérve. A BRFK-t az alapítvány korábban már kérte, hogy tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatot, és vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciákat. A rendőrség akkor a felülvizsgálati eljárásra tekintettel ez elől elzárkózott. Az akadály most elhárult: további jogorvoslatnak nincs helye. Amennyiben megegyezésre december 15-ig nem kerül sor, még az idén benyújtásra kerül a kereset.
További részletek a www.nemzetijogvedo.hu-n.
Kiadó: Nemzeti Jogvédő Alapítvány