Ivány Borbála, a civil szervezet munkatársa a bizottság keddi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a börtönök túlzsúfoltságát az állam büntetőpolitikája okozza, mert egyre szigorúbb, és az igazságszolgáltatás szereplői a fogva tartást használják elsődlegesen, holott vannak hatékonyabb intézkedések is.
Jelezte: javasolják például azt, hogy a szabadságelvonások helyett inkább a házi őrizetet alkalmazzák a bíróságok, valamint töröljék el a középmértékre vonatkozó szabályt, ami növelné a bírák mozgásterét a büntetés egyéniesítésében. (2010 óta a bíráknak az ítélet kiszabásakor a büntetési tétel középmértékéből kell kiindulniuk.)
Azt is javasolják, hogy alakítsanak ki olyan mechanizmust, amely alapján a bírói döntéssel lehetőség nyílik egyes csekély súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű, a büntetés számottevő részét már kitöltő fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a száz százalékot.
Javasolják továbbá, hogy töröljék el a fiatalkorúak szabálysértési elzárását, őket - kivéve a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit - csak javítóintézetben tarthassák fogva.
Az MHB szerint csökkenteni kell az elzárással fenyegetett szabálysértések számát. Elengedhetetlennek tartják az ügyészek, bírók képzését, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák és legyenek tisztában a fogva tartás körülményeivel, valamint az alternatív szankciókkal.
Tóth Balázs, az MHB programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013. december 31-én a magyar börtönrendszer volt a legzsúfoltabb Európában. A bizottság már a 2010-es büntetőpolitikai fordulatnál jelezte, hogy drasztikusan nőni fog a zsúfoltság - tette hozzá. Azóta alig néhány új hely jött létre, és bár a büntetés-végrehajtásban igyekeznek a börtönök között arányosan elhelyezni a fogvatartottakat, de ez a módszer nem lesz alkalmas a zsúfoltság megszüntetésére, mert egyre többen vannak.
A strasbourgi ítélet sajátossága, hogy úgynevezett pilot, azaz iránymutató döntés, amely általános kötelezettséget rótt az államra, amikor arra hívta fel, hogy dolgozzon ki a börtönök zsúfoltságát csökkentő akcióprogramot - hívta fel a figyelmet.
Az ítélet sajátossága az is, hogy a bíróság jelezte: az előtte fekvő mind a 450 ügyben ítéletet fog hozni, mert indoklása szerint nem lenne méltányos a 444 panaszossal szemben, hogy megvárja, amíg a kormány valamilyen megoldást kitalál. Most hat kérelmezőnek - nem egyenlő arányban - összesen csaknem 74 ezer euró (mintegy 22,5 millió forint) kártérítést ítélt meg a bíróság, de az államnak milliárdos kártérítéssel kell szembenéznie, ha valóban elbírálják a 450 ügyet - mondta Tóth Balázs.
A programvezető jelezte: a magyar polgári bíróságok előtt gyakorlatilag lehetetlen eredményesen kártérítését perelni a fogva tartás körülményei miatt, ugyanis nincs megszabva a fogvatartottak kötelező minimális mozgástere, csak ajánlat van erre, a börtönöknek pedig befogadási kötelezettségük van, így nem vonhatók felelősségre a zsúfoltságért.
A sajtótájékoztatón a hat érintett egyike, Varga Lajos - aki korábban pékként dolgozott - elmondta, ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve. Odabent "kosz és büdös" volt, és sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltak összezárva. Hozzátette: tizenegy nap magánelzárást is kapott, és ennek során olyan megalázó bánásmódban volt része, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Olyan körülmények között volt fogva tartva, hogy az orvos sem akart bemenni megvizsgálni - közölte.
Az MHB sajtó-háttéranyagában azt írták, 2013-ban mindössze 28-cal több hely volt a fogvatartottak elhelyezésére, mint 2008-ban, egyes börtönökben a telítettség meghaladja a 200 százalékot, de a börtönök átlagos telítettsége is 140 százalék feletti.
A fogvatartottak száma folyamatosan nő: 2013 végén 525-tel több volt a bv-rendszerben, mint 2012 decemberében. Tavaly év elején a 18 042 fogvatartottból 5053 volt előzetes letartóztatásban, tehát jogerős ítélet nélkül. A bizottság adatai szerint az elektronikus nyomkövető bevezetése óta sem nőtt jelentősen a házi őrizetesek száma, 2014 első félévében csak 230 esetben rendeltek el házi őrizetet a nyomozati szakban.