Nagy Lajos és Vida Károly, Baktalórántháza polgármestere illetve alpolgármestere aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségéért jelentette föl dr. Szabó Zoltán I. és Lencsés Károly II. rendű vádlottat. A magánvádlók szerint dr. Szabó Zoltán a vétséget a 2009. október 29-i sajtótájékoztatóján róluk elmondottakkal, Lencsés Károly pedig az ennek alapján megírt, a Népszabadságban 2009. november 2-án megjelent cikkével követte el.
A II.-III. kerületi bíróság a vádlottakat első fokon fölmentette.
A magánvádlók szerint a cselekmény ama hamis tény közlésével valósult meg, hogy őket a Nyíregyházi Városi Bíróság hűtlen kezelés, csalás, okirat hamisítás, sikkasztás miatt első fokon 5, illetve 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Érvelésük szerint ez nem igaz, mert ezt a 2006. november 27-én meghozott ítéletet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2007. április 18-án eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, tekintettel arra, hogy az egyik ülnök annak ellenére részt vett három tárgyalási napon, hogy 70. életévét már betöltötte, és így a megbízatása lejárt. A nagy nyilvánosság a napilapban való megjelenés, az aljas indok pedig az által valósult meg, hogy a vádlottak, noha tudtak a hatályon kívül helyező ítéletről, annak elhallgatásával kívánták politikai okokból rossz színben föltüntetni a vádlókat. A vádlók azt is nehezményezték, hogy a csalás és hűtlen kezelés sem az ellenük kiadott vádiratban, sem az (utóbb hatályon kívül helyezett) ítéletben nem szerepel, illetve, hogy indokolatlanul kötik őket a politikai jobboldalhoz, illetve a Fideszhez, hiszen mindketten, minden választáson a Baktalórántházáért Választási Szövetség színeiben indultak.
A bíróság elfogadta a vádlottak ama védekezését, hogy az elsőfokú ítélet megszületése akkor is tény, ha azt utóbb formai okok miatt hatályon kívül helyezték, a vádlottak tehát nem közöltek hamis tényt. Indoklásában rámutatott arra, hogy az aljas indok akkor sem teljesült volna, ha a rágalmazás vádja megáll, minthogy az országgyűlési képviselőnek kötelessége a közélet tisztaságát érintő jelenségeket szóvá tenni, a sajtónak pedig kötelessége erről beszámolni. Rámutatott arra is, hogy a csalás igenis szerepel az elsőfokú ítéletről szóló sajtójelentésekben, ez ellen pedig a vádlók az azóta eltelt több mint 4 év során egyszer sem tiltakoztak. Elfogadta az I. rendű vádlott ama védekezését is, hogy bár a hűtlen kezelés csakugyan nem szerepel az eredeti ítéletben, ez a kitétel nem alkalmasabb a becsület csorbítására, mint ha a vádlott az ítéletben viszont szereplő zsarolás hamis tanúzásra való felhívás, felbujtás és kísérlet , jogosulatlan gazdasági előny szerzése , szabálytalan és fekete közhasznú foglalkoztatás , és egyedi azonosító jel önkényes megváltoztatása kitételeket együttesen használta volna. Elfogadta végül az I. rendű vádlottnak azt az érvelését is, hogy Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő 2010. szeptemberében egy helyi kampányrendezvényen arról számolt be, hogy 1995-96 táján Seszták Oszkárral (a megyei közgyűlés jelenlegi, Fideszes elnökével) és Nagy Lajossal hármasban láttak hozzá a Fidesz helybeli újjászervezéséhez, Vida Károly pedig a 2002. évi országgyűlési választáson, a Fidesz-MDF Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listáján, a Fidesz jelöltjeként a 19. helyet foglalta el, így egyikük jobboldali kötődése sem vitatható.
A vádlók fellebbezést jelentettek be.