A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás az ügyben, a Kaposvári Törvényszék 2013 februárjában felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására.
A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint hármat kivéve a vádlottak mindegyike a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat.
Ezek a szervezetek feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, eszközök, felszerelések beszerzéséért. Pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, akikkel a különböző feladatok ellátására szerződtek. Az ügyészség 9 vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket.
A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségen belül nagyszabású átszervezések indultak el, amelyek átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését és ezáltal a korábbi kapcsolatrendszert is érintették. A vádirat szerint ez indította az I. és a XVI. r. vádlottat arra, hogy - később - a másodrendű vádlott (az akkori közigazgatási államtitkár) bevonásával mentsék a menthetőt. Tevékenységük lényege az volt, hogy egy "visszaosztási rendszert" vezettek be, mely alapján a szerződött - polgári - vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatják.
A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. Volt, akitől a nettó érték 20 százalékát kérték. Kevesen merték visszautasítani a megkeresést. "Jutalékot" kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmács cégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól. Az egyik ilyen üzemeltető például 2002 és 2009 között csak egymaga 64 és fél millió forintot adott vissza - áll a vádiratban.
Arra is volt precedens, hogy a vállalkozót azzal keresték fel, hogy kifogásolják az általa biztosított járművek tisztaságát. A találkozón aztán közölték vele, hogy juttassa vissza a szolgáltatás értékének 5 százalékát. Volt, amelyiknél úgy biztosították a visszaosztható keretet, hogy inkább megemelték a szolgáltatási díjat. Kisebb, 40-50 ezer forintos összegektől kezdve egészen a 8 millióig szerepelt tarifa a visszafizetési repertoárban. A vádlottak egy olyan pénzügyi keretet is félretettek, amiből aztán azoknak osztottak pénzt, akik így vagy úgy tudomást szereztek az ügyletekről, vagy pozíciójuknál fogva kellett az együttműködésük, ahogyan az ügyészség fogalmaz: "veszélyeztették a korrupciós cselekményeket". Az ügyészség szerint a vádlottak mindegyike részben vagy egészben rálátott a bűnszervezet tagjainak tevékenységére.