A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a Fővárosi Törvényszék újjáélesztette az információszabadságot, amikor arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el az adófizetők által parlagfű-mentesítésre felajánlott, több mint egymilliárd forintról .
A Tasz értékelése szerint ügy jelentőségét az mutatja, hogy a bíróság vizsgálta, jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott új megtagadási indokra.
A TASZ emlékeztetett arra, hogy 2009-ben 177 ezer ember ajánlotta fel adója egy százalékát parlagfű-mentesítésre, így 1,1 milliárd forint gyűlt össze erre a célra az államkasszában. Ugyanakkor a kormány a pénz kétharmadát átcsoportosította és a többi között tanyafejlesztésre költötte.
Ezért a "ParlagfűpollenNO társaság" a TASZ segítségével 2013. április végén közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához. Azt szerették volna elérni, hogy az állam számoljon el a pénzzel - írták.
Az eljárásban a TASZ megítélése szerint egyértelművé vált, hogy az ügyet az információszabadság törvény módosítása fogja eldönteni, amelynek módosításai az adatigénylés pillanatában még nem léptek hatályba.
A TASZ által súlyosan alapjogsértőnek minősített módosítások egyik központi kérdése a társaság szerint ugyanis az, hogy az adatkezelő immár arra hivatkozva megtagadhatja egy adatigénylés teljesítését, hogy azt "átfogónak, tételesnek vagy számlaszintűnek" minősíti. Mindez pedig a közérdekű adatok megszerzéséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog súlyos korlátozódását okozza a TASZ véleménye szerint.
A TASZ közleménye szerint a törvényszék is hangsúlyozta, hogy a minisztérium nem válaszolt az adatigénylésre, hanem megvárta a módosítások hatályba lépését, majd az átfogó adatigénylések megtagadhatóságára hivatkozott.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kedden kimondta, hogy az adatkezelő ennek az ügynek az esetében is mérlegelhet, a törvény alapján úgy, hogy ilyen esetben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. A TASZ úgy vélte, hogy az érintettek száma és az összeg nagysága, vagyis a közérdek indokolja a nyilvános adatkezelést.
"Az ügy jó példa arra, hogy még egy alaptörvény-ellenes jogszabály törvénybe iktatása esetén is megfelelő jogértelmezéssel el lehetett jutni oda, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülhessen" - fogalmaz közleményében a szervezet.
Ugyanakkor a TASZ továbbra is elkötelezetten kíván harcolni az információszabadságot szűkítő szabályok ellen és amennyiben másodfokon esetleg az elsőfokúval ellentétes döntés születik, az Alkotmánybírósághoz fordulnak - közölte a jogvédő szervezet.