A II.r. vádlott ezért megrovást kapott, a III.r. vádlottnak 87.500 forint, a IV.r. vádlottnak 100.000 forint pénzbüntetést kell fizetnie. Amennyiben ezt elmulasztják, 350, ill. 400 napot fogházban kell tölteniük. A bíróság az ügy elsőrendű vádlottját büntethetőséget kizáró ok (tévedés) miatt, az V.r. vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vád alól.
Dr. Balláné dr. Szentpáli Edit bíró indoklásában kiemelte: valóban nem történt olyan mértékű ároktisztítás és profilozás, mint ami a dokumentációban szerepel. A vádiratban leírt ominózus találkozót azonban a bírósági eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, és a szóbeli megállapodásnak sem volt sehol nyoma. A városfejlesztési iroda által delegált szakember figyelmetlensége kétségtelen, ő azonban nem szerepelt vádlottként az ügyben, így nem lehet elmarasztalni.
A jegyző (I.r.) jóhiszeműen írta alá a III. és a IV.r. vádlott, tehát a műszaki ellenőr és a kivitelező által összeállított dokumentációt, és hasonló okok miatt az V.r. vádlottnak sem volt oka kételkedni. A másik három vádlottnak azonban egyértelműen tudnia kellett az elmaradt ároktisztítási, profilozási munkálatokról, ezt saját vallomásaik is alátámasztják.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész mellett a II, a III. és a IV.r. vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt kért. Az I. és az V.r. vádlott ill. védője viszont tudomásul vette az ítéletet.
xxx
Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2008-ben pályázott és nyert „Belterületi utak felújítása és közlekedési csomópontok biztonságosabbá tétele Törökszentmiklóson” című projektjével a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt ÉAOP pályázaton. A támogatási szerződést 2008 júliusában írták alá.
A Debreceni Városi Ügyészség szerint az önkormányzat 277 602 570 forint költségvetésű beruházásához 85 százalékos támogatás mellett 235 962 184 forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A projekt négy utcát érintett. A felújítási, korszerűsítési tervekben az szerepelt, hogy négy utcában a vízelvezető árkokat kitisztítják és profilozzák, vagyis szabvány árkokat építenek ki.
Az önkormányzat egy helyi konzorciummal kötött vállalkozási szerződést, illetve megbízást adott a műszaki ellenőri és a projektmenedzseri feladatok ellátására is. A kivitelezési szerződés átalányáras volt, az önkormányzat tehát e szerint a felmerülő pót és többletmunkák költségeit nem volt köteles megfizetni. A szerződést a város polgármestere mellett jegyzőként az I.r. vádlott is aláírta. A cég egyik kapcsolattartója műszaki vezetőként a IV.r. vádlott lett, az önkormányzat műszaki ellenőre a III.r. vádlott, ill. a kapcsolattartásért felelt még a városfejlesztési iroda vezetőjeként a II.r. vádlott is.
A munkaterületet 2008. november 24-én adták át a kivitelezőnek, a tényleges munka november 27-én kezdődött el. A vád szerint december 5-én a kivitelező egyeztetést kezdeményezett, mert pótmunka igénye merült fel. A december 9-i találkozóra a polgármesteri hivatalban került sor, ahol mindegyik vádlott jelen volt. A IV.r. vádlott felvetésére megállapodtak abban, hogy az önkormányzat átvállalja az ároktisztítási, profilozási munkálatokat és így az erre eső támogatási keret fedezi a pót és többletmunkák költségét. Az építési naplóba ugyanakkor azt jegyezték be, hogy a kivitelező pót és többletmunka igényét elutasították. Ettől függetlenül a kivitelező a megállapodás szerint járt el.
2009 augusztusában az önkormányzat benyújtotta kifizetési kérelmét az első részszámla alapján. A kérelemhez csatolt dokumentációban az szerepelt, hogy 2009 márciusában 4,5 km hosszan, 46,51 %-ban elkészült a vízelvezető árkok takarítása és profilozása. Ezt teljesítési igazolással is alátámasztották, sőt átutalással rendezték is az erre eső nettó 5,4 millió forintot. A következő kifizetési kérelem már 6 és fél kilométerről és 67,61 %-os készültségi fokról és 7,8 millió forint értékről szólt, a 2009-es újabb kifizetési kérelem szerint pedig 2009 májusára 100 %-ban elkészült a vízelvezető árok csaknem 10 km hosszan, nettó 11,6 millió forint értékben.
2009 májusában a műszaki átadás-átvétel során feltárt hiányosságokat pótolta a vállalkozó, az V.r. vádlott utasítására valótlanul igazolták az építési naplóban a vízelvezetők rendbetételét. Az ÉARFÜ a kifizetéshez előírt helyszíni ellenőrzését 2009 novemberében tartotta meg, ahol rögtön feltűnt, hogy a dokumentációtól eltérően valójában nem készült el az árok, így gyanúbejelentő lapot töltöttek ki, majd úgy döntöttek, hogy az önkormányzat nem számolhatja el azt a munkát, ami el sem lett végezve. Ha az ÉARFÜ Nonprofit Kft. nem fedezi fel a valós állapotot, a vádlottak az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak csaknem 14 millió forint kárt okoztak volna.
Az ügyészség egyébként azt is megállapította, hogy a projekttel kapcsolatos ügyintézésben a polgármester nem vett részt, a vádlottak megállapodásáról nem tudott, a projekt dokumentumait pedig abban a hiszemben írta alá, hogy azok szabályszerűek és törvényesek.