Jogerős ítélet született egy olyan ügyben, amelyet az európai csalás elleni hivatal (OLAF) ajánlása alapján indítottak. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint a vádlottak egy orvostechnikai eszközöket forgalmazó cég résztulajdonosaiként 2008-ban az Európai Unió és Magyarország költségvetése által társfinanszírozott fejlesztési kerethez pályázatot nyújtottak be, mert egy régiós orvosdiagnosztikai központot akartak létrehozni.
A pályázatukban a beszerzendő orvostechnikai eszközöket túlárazva szerepeltették, a projekt megvalósításához a magyar költségvetésből 214 millió forintot kaptak. Majd egy szlovák cégtől a valóságban 101 millió forint összértékű diagnosztikai eszközöket 466 millió forintos árat feltüntetve vásárolták meg. A külföldi cég a vételárból az egyik vádlott érdekeltségében álló Seychelles-szigeteki offshore céghez 364 millió forintot utalt át jutalék címén, amely összegből a vádlott a közös cégükhöz - színlelt kölcsönszerződés felhasználásával - 340 millió forintot juttatott.
A vádlottak a beszerzett orvostechnikai eszközöket nem helyezték üzembe, illetőleg nem abban a régióban alkalmazták, ahová a pályázat szerint telepíteniük kellett volna.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a társtettesként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt elítélt visszaeső vádlottat három év szabadságvesztésre, társát pedig 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Utóbbi a 214 millió forintot visszautalta az államnak - áll a közleményben.