Új lendületet kapott a gondnokság alatt állók választójogának ügye az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének fényében

Jogtudor - 2010-05-23

A fogyatékossággal élő gondnokság alatt álló személyek a magyar társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportját képezik. Kirekesztettségük egyik oka az, hogy az Alkotmány választójoguk gyakorlásától automatikus megfosztja őket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tegnapi napon született ítélete ezzel összefüggésben kimondta, hogy az indokolatlan és aránytalan jogfosztás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A Bíróság döntése az Alkotmány újragondolását is szükségessé teszi.

 A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései szerint a gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő személyek nem rendelkeznek hazánkban választójoggal.  Az Alkotmány statisztikai adatok szerint 66.000 embert zár ki a politikai életben való részvételből. A Mental Disability Advocacy Center (MDAC) régóta hangsúlyozta, hogy ez a rendelkezés nemcsak a fogyatékossággal élő személyek társadalomból való kirekesztettségét erősíti tovább, de ellentétes a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a K.A kontra Magyarország ügyben tegnap meghozott, még nem jogerős ítélete jelentős változásokat indíthat el a fogyatékossággal élő személyek választójogának alkotmányos újraszabályozásában. K.A. 2005 májusa óta áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt. A 2006-os választások idején hiába próbálta alapvető állampolgári jogát gyakorolni, mint gondnokság alatt álló személy nem szerepelhetett a választási névjegyzékben. Az MDAC és K.A. jogi képviselője, Fiala János a bírósági döntésben megtestesülő indokolatlan korlátozás ellen fordult K.A. képviseletében az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A Bíróság ítélete egyértelműen kimondja, hogy az Egyezmény első számú kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke, amely a szabad választásokhoz való jogról rendelkezik, nem teszi lehetővé a gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő személyek belátási képességüktől független, automatikus jogfosztását. A Bíróság kiemelte, hogy a gondnokság alatt álló személyek teljes körére kiterjedő alkotmányos korlátozás nem felel meg az Egyezmény szellemének. Az MDAC kiemelten fontosnak tartja, hogy a Bíróság kitért arra, a választójog korlátozása különösen messzemenő következményekkel bír a hagyományosan kirekesztésnek és előítéleteknek kitett társadalmi csoportok esetében. Az MDAC éppen ezért hangsúlyozza, a Bíróság döntésének értelmében és a nemzetközi kötelezettségekkel - különösen a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezménnyel – összhangban a fogyatékossággal élő személyek választójogának alkotmányos szabályozását teljesen új alapokra kell helyezni, melynek értelmében bármiféle jogkorlátozásra csak szigorú mérlegelés után kerülhet sor.

 

Az MDAC közleménye

    Kiadó: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége EFOESZ