Huszonhárom ország és egy civil szervezet kérte harmadik félként beavatkozását az Ukrajna által Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértése miatt indított eljárásba - közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken.
A február 24-én indított háborúval összefügésben június végén kezdeményezett eljárásban Ukrajna egyebek mellett kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.
A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság pénteki közleménye szerint a kérelmező kormányok között van Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jog és Emberi Jogok Akadémiája.
Közölték: a bíróság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt befogadhatóságukról. Hozzátették: Izland és az Egyesült Királyság a harmadik félként való beavatkozásra vonatkozó határidő rövid meghosszabbítását kérte, és megkapta.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szabályzata szerint a bíróság elnöke egy eljárásban félként részt nem vevő bármely tagországot vagy személyt feljogosíthat az eljárásban való részvételre, amit a szaknyelv beavatkozásnak nevez. Az érintett személy vagy állam az ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a nyilvános tárgyalásokon.
Az EJEB előtt jelenleg öt olyan államközi kereset van folyamatban, amelyeket Ukrajna nyújtott be Oroszországgal szemben. Emellett hozzávetőleg 8500 egyéni kérelem ügyében folyik vizsgálat egyebek mellett a krími, a kelet-ukrajnai és az azovi-tengeri eseményekkel kapcsolatosban.
Az emberi jogi bíróság március elsején szólította fel az orosz kormányt, hogy tartózkodjon a civilek és polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól. Oroszországnak a felszólítás szerint fel kell hagynia a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával. A bíróság emellett arra is felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, személyzet és a mentőjárművek biztonságát.