A 2011-es adócsomag számos pozitív változása mellett - mint például a nyereségadó csökkentése vagy a cafeteria-rendszer egyszerűsítése - a minimálbér tervezett jövő évi növelése azonban a kkv-k terheinek növekedését jelentheti, ami fékezheti a foglalkoztatottság bővülését, vagy akár a szürkegazdaság felé is elmozdíthatja a kisebb vállalkozásokat” - mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a hazai foglalkoztatásban, hiszen a vállalati szektoron belül a foglalkoztatás durván kétharmadát a kkv-k adják, miközben a bérköltség jelenti a legnagyobb terhet.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen mértékű minimálbér-növelés valósul meg jövőre, mivel azonban az emelés negatívan befolyásolhatja a vállalkozások egy részének bérterheit, számolni kell a leépítés kockázatával, illetve a hivatalosan bejelentett alkalmazottak számának csökkenésével. Ez pedig megnehezítheti a magas munkanélküliség, illetve a szürkegazdaság csökkentésének tervezett megvalósulását – mondta el a szakember.
Bár pontos adatok nincsenek a jelenleg nem hivatalosan foglalkoztatott munkavállalók számáról, a K&H által végzett felmérésből az derül ki, hogy a vállalkozások vezetői átlagosan 38 százalékban jelölték meg a teljesen fehéren működő vállalatok arányát, és a cégvezetők csupán harmada gondolja úgy, hogy a hazai vállalkozások több mint felénél van minden dolgozó hivatalosan alkalmazva.
A hazai foglalkoztatottságról a mezőgazdasági cégek gondolkodnak a legpozitívabban, miközben a szolgáltató és az ipari cégek vezetői látják legnegatívabban a hivatalosan bejelentett alkalmazottak arányát – mondta el Németh László.
Az idei évtől 2012-ig évente hetvenmilliárd forintot kell befizetniük az energiaszolgáltatóknak a költségvetésbe, hogy hozzájáruljanak a gazdasági helyzet stabilizálásához. Boros Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója az MR1-nek elmondta: bár nincs összefüggés az ármoratórium és a válságadó között, a közvéleménynek mégis lehet olyan érzése, hogy egy esetleges áremelkedés hátterében a cégeket terhelő különadó áll. „Hiába mondjuk, hogy a zsemle ára egy forint, ha a liszt ára szabadon változhat, méghozzá a világpiacon keresztül” – mondott egy hasonlatot a szóvivő. Nem lehet tehát örökké konstans értéken tartani az árakat.
Szerző: K&H.