Magyarország legnagyobb, több mint 300 bírót foglalkoztató helyi bíróságának érdekképviseleti szervezeteként a nyilvánosság erejével élve határozottan tiltakozunk az Alaptörvény 2011. április 11. napján elfogadott módosító javaslata ellen, mely szerint Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A bírói szolgálati jogviszony legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. .
A módosító javaslatot annak elfogadása előtt egy héttel terjesztette elő a nagyobbik kormányzó párt frakcióvezetője úgy, hogy azt nem előzte meg semmiféle egyeztetés az igazságszolgáltatás szereplőivel, nem készültek hatástanulmányok, és a módosító javaslat indokolása is valójában hiányzik, hiszen indokolás címén pusztán az alábbi mondat szerepel: A kapcsolódó módosító javaslat pontosítja a törvényjavaslat szövegét és a bírák kinevezésére alsó, illetve bírói jogviszonyban töltött felső korhatárt állapít meg. . Megjegyzendő, hogy dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés előtt három nappal még arról tájékoztatta dr. Makai Lajost, a Magyar Bírói Egyesület elnökét, hogy az új Alaptörvény semmiben sem változtat a bírák jogállásán .
Ma már tudható, hogy 2012. január 1. napján országosan 228 bíró kényszerül nyugdíjba, többségükben bírósági vezetők (121 fő, köztük a 19-ből 12 megyei elnök és az 5-ből 2 ítélőtáblai elnök), valamint a bírósági hierarchia magasabb szintjein ítélkező bírák (példának okáért 88 legfelsőbb bírósági bíró közül 26). Tudható az is, hogy a Fővárosi Bíróság néhány hónapon belül 42 bírát veszít el.
Ismert tény, hogy a felsőbb szintű bíróságok utánpótlását nagyrészt az alsóbb szintű bíróságok képezik, így végső soron a helyi bíróságok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket, ahol ráadásul a megüresedő bírói álláshelyek csak hosszadalmas pályáztatás útján tölthetők be. További problémát jelent, hogy a megüresedő bírói álláshelyek betöltése drasztikusan csökkenti a bírósági titkárok számát, ami viszont a szabálysértési, végrehajtási és tárgyalás nélkül elbírálható büntető ügyek intézését lehetetleníti el. Ismert tény az is, hogy a magasabb szintű bírósági vezetők utánpótlását jellemzően az alacsonyabb szintű bírósági vezetők jelentik, így a helyi bíróságok részben a kényszernyugdíjazás, részben a felfelé áramlás következtében csaknem minden vezetőjüket elveszíthetik. Mindezt átgondolva már most valószínűsíthető, hogy a budapesti helyi bíróságok a jövőben kevésbé tapasztalt vezetők irányítása alatt javarészt kezdő bírákkal fognak ítélkezni, noha az ügyek döntő többségét ezek a bíróságok intézik el.
Vajon átgondolták-e az alkotmányozók, hogy döntésük következtében a bíróságokon csak a központi régióban mintegy 40.000 ügy kerül más bíróhoz, és ennek megfelelően a 100.000 főt is meghaladja azon ügyfelek (peres felek, sértettek, tanúk, stb.) száma, akiknek ügye több hónapos vagy éves késedelmet szenved?
Vajon átgondolták-e azt, hogy az igazságszolgáltatás elsődleges feladata az ügyek gyors és szakszerű befejezése, amit nem húzhat keresztbe egy sebtében előrántott módosító javaslat?
Nem kétséges számunkra, hogy a fenti előkészítetlen, átgondolatlan politikai döntés hosszú évekre megbénítja a tapasztalt vezetőitől és bíráitól megfosztott igazságszolgáltatást, amely ezáltal nem lesz képes megfelelni alapvető feladatának, az ügyfelek kiszolgálásának. Egyelőre csak sejtéseink lehetnek arról, hogy milyen cél vezérli a jogalkotót akkor, amikor egyik napról a másikra kizárólag a bírákat érintő, diszkriminatív döntést hoz alkotmányozás ürügyén, szembefordulva a minden más területen érvényesülő nyugdíjkorhatár-emelési törekvésekkel, de bízunk abban, hogy a pillanatnyi politikai szándék nem az igazságszolgáltatás ellehetetlenítésére irányul.
Végezetül elvárjuk a jogalkotótól, hogy a közeljövőben meghozandó, a bírákat és a bírósági szervezetet, ezen keresztül a jogkereső állampolgárokat is alapvetően érintő sarkalatos törvények megalkotása során a szakmaiság, a megfelelő előkészítés érvényesüljön, melynek során a bírói érdekképviseleti szervek bevonása sem mellőzhető.