Vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoport vizsgálja a baleset következményeit az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén. A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportjának gyors helyzetelemzése és javaslatai a helyszíni bejárást követően.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől kért segítséget a hétfői Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez. Az ajkai timföldgyár tárolójából a Veszprém megyei Devecserre hétfő délután lezúduló vörösiszap házakat és utcákat öntött el. A halálos áldozatokat is követelő rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérése nyomán Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett.
A Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz. A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett.
A tudósok legfontosabb feladatként jelölték meg a meglévő talajvíz-figyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos monitorozását a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követésével, amit a szakértői javaslat nyomán Pintér Sándor belügyminiszter azonnal elrendelt. Az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladatként jelölték meg az iszap helyben történő semlegesítését, javaslatokat adva annak mikéntjére. Felhívták a figyelmet továbbá a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.
Az ökológiai hatásokat illetően az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a területen átfolyó Torna-patak halfaunáját és fontosabb vízkémiai jellemzőit 2009. júliusában és 2010. augusztusában felmérte, ami jó alapot ad majd az összehasonlításra. Az Akadémia folyamatos tájékoztatást ad a fejleményekről az intézmény honlapján.
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia