Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn és a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint "200-300 fővel" kell csökkentenie képviseletei személyzetének létszámát. Az Interfax ugyancsak azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem több tucat, hanem több száz diplomáciai és technikai alkalmazottat kell hazarendelnie.
A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.
Moszkva szerint az újabb amerikai büntetőintézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája "rendkívüli agresszív", és az amerikai "kivételességgel" takarózva "arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit". A külügyminisztérium világossá tette azt is, hogy további orosz diplomaták amerikai kiutasítása esetén hasonlóképpen fog eljárni és fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump amerikai elenök aláírja a törvényt, mert "a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt".
John Tefft moszkvai amerikai nagykövet pénteken "mélységes csalódottságának" adott hangot, amikor bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, hogy közöljék vele az orosz kormány döntését.
Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Irina Jarovaja, az orosz parlament alsóházának elnökhelyettese kijelentette: az orosz retorziók hosszú szünet után helyreállították az egyensúlyt a két ország között, ami a "párbeszéd rendkívül fontos alapelve a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban". Konsztantyin Koszacsov, a törvényhozási felsőház külügyi bizottságának vezetője úgy vélekedett, hogy miközben Moszkva "mindent megtett a kapcsolatoknak a széthullástól való megvédése érdekében", addig Washington ennek "pontosan az ellenkezőjét" tette, ezért az orosz döntés nemcsak a jelenlegi helyzettel, hanem a kétoldalú viszony általános romlásával is összhangban áll.
Vjacseszlav Nyikonov, a törvényhozási kamara közoktatási és tudományos bizottságának elnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva nehezményezte, hogy Trump nem élt a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségével és nem vonta vissza Obama büntetőintézkedéseit sem. Az orosz lépést "sokkal keményebbnek" minősítette a decemberi amerikai fellépésnél, mert az Egyesült Államoknak a szavai szerint "több mint 30 diplomatát" kell majd hazahívnia az Egyesült Államokból.
Orosz elemzők az új amerikai szankciós törvénytervezettel kapcsolatban arra hívták a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.