A Lehet Más a Politika szerint az ajkai vörösiszap tározó katasztrófa után jelenleg a legfontosabb feladat a kolontári, a devecseri és más érintett településeken élők biztonságba helyezése, a tározó stabilizálása, a károk lehetőség szerinti mérséklése, illetve a mihamarabbi kárelhárítás. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a tragédia okainak vizsgálatakor választ ne találjunk az alábbi kérdésekre:
1. A MAL Zrt. vajon végrehajtotta-e a privatizációs szerződésben foglalt 3 milliárd forintnyi környezetvédelmi beruházást, amelynek vállalása miatt mélyen nyomott áron (10 millió forintért) juthatott hozzá az alumíniumipari céghez a 90-es évek második felében? Mire költötték a MAL Zrt.-nél azt a több millió eurónyi EU-s támogatást, amelyet környezetvédelmi beruházások megvalósítására kaptak, és amelynek sorsáról a jelek szerint Brüsszelben nem tudnak?
2. Miért ennyire lúgos a magyarországi zagytározókban elhelyezett vörösiszap, más országok gyakorlatával szemben, és miért nincs itthon előírás a zagy semlegesítésére lerakás előtt?
3. Hogyan adhatott ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyt normál hulladéklerakásra, amikor a vörösiszap pH-ja 13-13,5-es, tehát egyértelműen veszélyes hulladéknak minősülő zagy elhelyezéséről volt szó?
4. Hogyan lehetséges, hogy a MAL Zrt. nem számolt be sem a nyilvánosságnak, sem a hatóságoknak azokról a problémákról, amelyek a helyi lakosok, és az üzem egyes munkatársainak egybehangzó álláspontja (valamint a WWF fényképekkel alátámasztott beszámolója szerint) hetek, sőt, hónapok óta tapasztalhatók voltak? Miért nincs olyan építési hatósági ellenőrzés, amely a környezeti mellett a veszélyes létesítmények építészeti, statikai felülvizsgálatát is elvégzi?
5. Hogyan lehetséges, hogy az üzem haváriaterve 300 ezer köbméter vörösiszap lehetséges kiömlésével számolt, miközben az eddig kiömlött anyag mennyisége minimum 6-700 ezer köbméter, de valószínűleg közelíti az 1 millió köbmétert, és a tározóban még további jelentős mennyiség található? Ki hagyta jóvá a valóságtól nyilvánvalóan elrugaszkodott haváriatervet?
6. Hogyan lehetséges, hogy a mindenkori kormányzatok az 1995-ös környezetvédelmi törvényben megfogalmazott feladatuknak, mely szerint ki kell dolgozni a megfelelő környezeti felelősségbiztosítási rendszert, 15 év alatt nem voltak képesek eleget tenni?
Az ökopárt a katasztrófahelyzetben igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottaknak, és együttműködni a kormányzati szervekkel a tragikus baleset következményeinek kezelésében. Ugyanakkor elkerülhetetlen a fenti kérdések megválaszolása, az ebből származó akár személyi felelősségek megállapítása, és az elmúlt másfél évtized valamennyi kormányának érdektelenségéből vagy ellenérdekeltségéből fakadó jogalkotási mulasztások pótlása.
Budapest, 2010. október 12.
Jávor Benedek országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke