Sem a közigazgatás középszintjének megszervezése, sem pedig az Európai Uniós források felhasználása szempontjából nem releváns tényező, hogy az Európai Régiók Gyűlése mit tekint régiónak. Az Európai Régiók Gyűlése elnevezésű szervezet nem az EU szerve, tagja Bosznia-Hercegovina és Ukrajna is. Az Európai Unió tagországai a közigazgatási rendszerüket saját maguk alakítják, arra nincs semmilyen EU-s szabályozás, vagy elvárás.
Az Európai Unió statisztikai-tervezési rendszerében, az ún. NUTS-rendszerben a területfejlesztési régiók képezik azt a szintet (NUTS-II.), amelyen a támogatásokat meghatározzák és elosztják. Ennek a szintnek a 7 hazai területfejlesztési régió megfelel, mert népességszámuk az előírt 800 ezer és 3 millió fő között van.
Az EU által most elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 7 régiót, és ennek megfelelően 7 regionális operatív programot tartalmaz. Az ÚMFT-t a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) is megtárgyalták és elfogadták, amelyeknek a kormányzat képviselőin kívül tagjai az érintett megyék és kistérségek képviselői, valamint a megyei jogú városok polgármesterei is, tehát a választott képviselők részvétele biztosított a testületekben. Az RFT-k feladatait, döntési jogkörét és összetételét a területfejlesztési törvény határozza meg, a testületek kormányzati többségének kialakítása pedig még 1999-ben történt meg.
Az önkormányzati igazgatást érintő, kétharmados törvénybe foglalt reformintézkedéseket az ellenzék nem szavazta meg, így Magyarországon egyelőre nem jöhettek létre a választott regionális önkormányzatok. Ezek hiányában az uniós források felhasználásáért viselt felelősséget teljes egészében a kormánynak kell vállalnia, ezért is szükséges, hogy a fejlesztési feladatokban leginkább érintett kormánytagok képviselői teljes jogú tagsággal rendelkezzenek a regionális fejlesztési tanácsokban.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajtó-és kommunikációs főosztályának közleménye