Ha egy politikusnak megszűnik a mentelmi joga, abban az ügyben, amelyben kiadták, ugyanúgy megindulhat és folyhat ellene a büntetőeljárás, mint bárki más ellen - mondta el Tóth Mihály büntetőjogász az MTI érdeklődésére. Véleménye szerint mivel a hivatali visszaélés kisebb súlyú bűncselekmény, és Gyurcsány Ferenc esetében nem életszerű szökéstől tartani, meglepő lenne, ha kényszerintézkedést alkalmaznának vele szemben.
Tóth Mihály az MTI kérdésére elmondta, a mentelmi jog felfüggesztése arra szolgál, hogy egy országgyűlési képviselő ellen megindulhasson a büntetőeljárás, a nyomozás, és az érintett büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges cselekményekre sor kerülhessen, a nyomozóhatóság meggyanúsíthassa és megkezdhesse a személyre szóló bizonyítékok gyűjtését ellene.
Kifejtette: a mentelmi jog felfüggesztése mindig valamely konkrét tényállás vonatkozásában történik, amely később minősülhet másként is, mint ahogy a mentelmi jog felfüggesztését kérő hatóság kezdetben minősítette, az ügyben eljáró hatóságok azonban csak azokat a tényeket értékelhetik, amelyek a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemben szerepeltek.
Ha más tényállás vonatkozásában merül fel a gyanú, arra ismét ki kell kérni a mentelmi joggal rendelkezőt, aki egyébként teljes jogú országgyűlési képviselő marad mentelmi jogának felfüggesztése után is - magyarázta a büntetőjogász.
A legfőbb ügyész hivatali visszaélés miatti gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A büntető törvénykönyv szerint "az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Tóth Mihály ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy miután a hivatali visszaélés viszonylag kisebb súlyú, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, és Gyurcsány Ferenc esetében nem lenne életszerű szökés, vagy összebeszélés veszélytől tartani, meglepő volna, ha kényszerintézkedést, például előzetes letartóztatást, vagy akár házi őrizetet alkalmaznának vele szemben.
A nyomozati cselekményeket firtató kérdésre Tóth Mihály úgy válaszolt: a nyomozóhatóság feladata és felelőssége meghatározni, hogy az eredményes büntetőeljáráshoz milyen nyomozati cselekményekre, milyen sorrendben és időzítés szerint van szükség. Azonban valószínűsíthető, hogy miután Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát gyanúsítotti kihallgatására hivatkozva kérte a legfőbb ügyész, ez rövidesen megtörténik - jegyezte meg.
Forrás:MTI