Az árváltozások hatása jelentősen hozzájárul az export és az import dinamikus növekedéséhez, az energia- és alapanyagárak emelkedése az importárakat jobban felhajtja, ezért a cserarányok romlása miatt az első félévben deficittel számolnak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a külkereskedelmi mérlegben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint februárban az export euróban számított értéke 17,7 százalékkal, az importé 29,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 876 millió euróval romlott, 91 millió euró deficitet mutatott
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően nőtt az export euróban mért értéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt nőtt az importé.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani.
A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít a Takarékbank elemzője az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a növekvő energiaárak elsősorban az import oldalt érintik, ezzel magyarázható, hogy importoldalon jóval nagyobb a növekedés mint az exportban. A behozatal növekedésében szerepet játszhatott a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülése is. Az adatokból azonban látszik egy általános árnövekedés is, hiszen vélhetően az export oldalon sem csak az ipari termelés bővülése játszott szerepet, hanem az árak emelkedése is. E tényezők miatt az egyenleg összességében romlott, ugyanakkor a vártnál kisebb mértékben. A következő időszak fontos feladatai közé tartozik a részben a növekvő energiaárak miatt romló külkereskedelmi egyenleg javítása, amelyre elsősorban az export növelésén keresztül kerülhet sor - jegyezte meg Regős Gábor.
MTI