Esztergom Város Képviselő-testülete 2011. április 12-én olyan testületi ülést tartott, melyet nem a jogszabályokban arra jogosult személy hívott össze és vezetett. A megküldött jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a Polgármester Asszony a 2011. április 12-ére általa összehívott testületi ülést elfoglaltsága miatt 2011. április 11-én lemondta és erről a képviselő-testület tagjait és a polgármesteri hivatal dolgozóit értesítette.
Ennek következtében a 2011. április 12-i testületi ülés nem tekinthető összehívottnak, azon a polgármester a fentiek alapján nem is jelent meg.
Az Ötv. 12. § (2) bekezdése kimondja, hogy ”A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.”
A polgármester helyettesítésére az Ötv. kétféle törvényes lehetőséget biztosít:
a) Az Ötv. 34. § (1) bekezdés alapján a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat.
b) Az Ötv. 31. §-a alapján a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról.
A fentieknek megfelelően a képviselő-testület összehívására, vezetésére a polgármesteren kívül kizárólag az alpolgármester, illetve a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy jogosult.
Az ülés időpontjában hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet 11.§ (1) bekezdése szerint a testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezetheti le, ugyanakkor Esztergom Város Önkormányzatának jelenleg nincs megválasztott alpolgármestere. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetére az SZMSZ egyéb rendelkezést nem tartalmazott.
A fentiek alapján a képviselő-testületi ülést kizárólag a polgármester hívhatta volna össze, más erre jogszerűen nem jogosult, ezért a 2011. április 12-i ülés testületi ülésként való megtartása törvénysértő.
Ugyancsak törvénysértő működést jelent, hogy a szabálytalan testületi ülés levezetésére a jelenlévő képviselők a korelnököt jelölték ki. Az Ötv. 30.§ (1) bekezdése alapján a korelnöknek kizárólag az alakuló ülés levezetésére van lehetősége. A képviselő-testület üléseit az Ötv. 12.§ (2) bekezdés alapján a polgármester jogosult vezetni. Ebben a jogkörében kizárólag az alpolgármester, illetve a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy helyettesítheti. A képviselő-testületnek arra nincs törvényes lehetősége, hogy alkalmi jelleggel ülésvezetési feladatokra adjon megbízást.
Fontos kiemelni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy is csak a polgármester, alpolgármester tartós akadályoztatása esetén jogosult a testületi ülés összehívására és vezetésére. Minden más esetben a polgármesteré, illetve a helyettesítését ellátó alpolgármesteré a jogkör.
A képviselő-testület működése, a testület döntéshozatala akkor törvényes, ha a képviselők a jogszabályok által meghatározott eljárási rendet betartják. A képviselő-testület a 2011. április 12-i ülésen megalkotta a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2004.(IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet, valamint Esztergom város reorganizációs programjáról szóló 16/2011.(IV.15.) önkormányzati rendeletet, melyeket a jegyző, valamint az ülésvezetésre kijelölt korelnök írt alá.
A jogalkotás során a képviselő-testület nem hagyhatja figyelmen kívül az Ötv. 16.§ (3) bekezdésében foglalt előírást sem, mely alapján helyi rendeletet a polgármester, illetve a jegyző írja alá. E jogkörében a polgármestert az Ötv. 34.§ (1) bekezdés alapján kizárólag az alpolgármester helyettesítheti. A képviselő-testület által kijelölt korelnök ilyen funkciót nem tölthet be és nem léphet be aláíróként a polgármester helyébe.
A jogalkotásról szóló Jat. 2.§ (4) bekezdés a) pontja szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek.
Az Alkotmánybíróság 11/1992. (III.5.) AB határozatában, továbbá a 62/2003.(XII.5.) AB határozatában a jogállamiság elvéről a következőket mondta ki:
„A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működik alkotmányosan a jogszolgáltatás.”
„A demokratikus jogállam feltételezi továbbá a demokratikusan elfogadott eljárási szabályokat, illetve az azoknak megfelelő döntéshozatalt. Az alkotmányos demokrácia összetett rendszer, melyben részletes eljárási szabályok rendezik több szerv - olykor folyamatos - együttműködését. A szervek együttműködését, tevékenységük kölcsönös ellenőrzését biztosító szabályok azért jelentősek, mert az eljárás eredményének - a döntésnek - a demokratikus legitimitását az eljárási szabályok megléte, továbbá feltétlen és maradéktalan betartása biztosítja. Az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértése formailag érvénytelen (közjogi érvénytelenség) és illegitim döntést eredményez. Az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok sérelmével meghozott döntésnek nincs sem alkotmányos legalitása, sem demokratikus legitimitása.”
A jogszabályokkal ellentétes testületi működés sérti az Alkotmány 2.§ (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét, és sérti a választópolgárok Alkotmány 42.§ (1) bekezdésében biztosított önkormányzáshoz való jogát is. A választópolgárok helyi önkormányzáshoz való jogukat többek között általuk választott képviselőik útján gyakorolják. Ennek megfelelően a települési képviselők részt vesznek a döntések előkészítésében, a döntéshozatalban, illetve azok végrehajtásában is.
Az 2011. április 12-i ülés elmaradásáról szóló polgármesteri értesítés következtében a képviselők egy része eleve nem is jelent meg az ülésen, így a jogszabálysértő módon megtartott testületi ülés sérti az önkormányzáshoz való alkotmányos jogot is.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a képviselő-testület 2011. április 12-i ülése törvénysértő volt, az ülésen meghozott döntések közjogi érvényességének feltételei nem állnak fenn, ezért kérem a képviselő-testületet, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakat szíveskedjen megvitatni és 2011. május 20-ig a törvényes állapotot szíveskedjen helyreállítani.
Tatabánya, 2011. május .
Tisztelettel:
Czunyiné dr. Bertalan Judit
Kormánymegbízott