Gazdaságkutatók: az IMF GDP-előrejelzése egybevág a piaci konszenzussal

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) jelentésében az áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei, és 2 százalékról 2,1 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását.

A magyarországi inflációs előrejelzését erre az évre 1,9 százalékra vitte le az áprilisban becsült 3,8 százalékról, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 2,8 százalékra változtatta.

Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó (EGKT) társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója kiemelte: az IMF felfelé módosított növekedési és lefelé módosított inflációs előrejelzése irányában egybevág az intézet szeptemberi prognózisával: a magyar gazdaság 2026-ban kilép a hároméves stagnálásból, a dezinfláció pedig a vártnál gyorsabb volt.

Az IMF 2026-os 1,9 százalékos növekedési becslése valamivel optimistább az EGKT 1,6 százalékánál.

A különbség azon múlik, hogy az aszály, a készletek leépülése és a választás utáni fiskális fordulat mellett folytatódik-e a második félévben a negyedéves bővülés.

Jövőre az IMF óvatosabb: 2,1 százalékra előrejelzett növekedési üteme elmarad mind az EGKT 2,5, mind az MNB 2,9 százalékától, ami vélhetően a szükséges költségvetési kiigazítás fékező hatását tükrözi.

A két év együttes bővülése mindkét pályán nagyjából 4 százalék, így a nézetkülönbség a kilábalás időzítéséről, nem a mértékéről szól. Közölte: az idei inflációban gyakorlatilag nincs eltérés, a munkanélküliségi ráta IMF-pályája (4,5, majd 4,2 százalék) megegyezik az EGKT előrejelzésével.

Felidézte, hogy az IMF nem csak előrejelzést, hanem országvéleményt is kiadott az október 6-ig tartó országlátogatása után. Az IMF-misszió diagnózisa lényegében egybecseng az Egyensúly Intézet szakmai álláspontjával.

A bőkezű állami ösztönzőkre épülő, külföldi működőtőke-bevonás által vezérelt feldolgozóipari modell kimerült. A bérek gyorsabban nőnek a termelékenységnél, a beruházás gyenge, a beavatkozó gazdaságpolitika pedig tompítja a versenyt és az innovációt. Az előre ütemezett gyors fiskális kiigazítás (2027-re 5 százalék, 2029-re 3 százalék hiány) iránya indokolt.

Pontosan annak az árát mutatja, amit az EGKT a káros prociklikus gazdaságpolitika következményeként írt le: mivel a konjunktúra éveiben nem képződtek tartalékok, a kiigazítás most gyenge ciklikus helyzetben esedékes. Az IMF a kiszámíthatatlan szabályozást kockázatnak nevezi, a különadók közül pedig csak a pénzügyi szektorét tárgyalja, a többire nem tér ki - mutatott rá.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: szerény mértékben javított az IMF a 2027-es magyar GDP-re vonatkozó várakozásán, 2,0 százalékról 2,1 százalékra, miközben a nemzetközi piac, a magyar kormány és a magyar független szakértők is ennél nagyobb növekedést várnak jövőre.

Ugyanakkor a tendencia világos: az IMF nem csökkentette vagy változatlanul hagyta az idei növekedési várakozását, hanem emelte - húzta alá. A 2026-os 1,9 százalékos IMF-előrejelzés kissé meghaladja ugyan az 1,8 százalékos piaci konszenzust, de "beleillik a mainstreambe".

Palócz Éva szerint az IMF inflációra vonatkozó 3,8 százalékos áprilisi becslése már akkor is kilógott a piaci előrejelzések közül, szerinte ezt illett most lejjebb vinni, az 1,9 százalék reális. A 2027-re vonatkozó 2,8 százalékos infláció beleillik a 2,5-3,0 százalék közötti piaci várakozásokba - jelezte.

A folyó fizetési mérleg/GDP mutató esetében a valutaalap jövőre jelentős források beérkezésével számol.

Palócz Éva szerint a munkanélküliségre vonatkozó IMF-várakozással is egyet lehet érteni, annyit módosítottak, amennyit a tényadatok indokoltak.

Az idei 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél szerinte nagyon konzervatív, ennél csak jobb lehet, akár 7 százalék is, közben az IMF 7,0-7,5 százalék közötti várakozása is optimistább a magyar kormányénál.

Molnár László, a GKI vezető kutatója azt mondta: a GKI idei növekedési kilátásai borúsabbak, a jövő éviek pedig derűsebbek az IMF prognózisához képest.

Az idei GDP-növekedés szerinte 1,4 százalék vagy kevesebb lehet, tekintettel az aszályra és az építőipar gyengélkedésére, szerinte az EU források növekedési hatása elhanyagolható.

Hozzátette: jövőre a növekedés 2,8 százalékra gyorsul, részben az alacsonyabb bázis miatt.

A növekedést támogatják a jövedelempolitika új elemei (áfacsökkentés, az alacsony nyugdíjak soron kívüli emelése, a szociális és egészségügyi szféra béremelése), illetve az ipar növekedése és az építőipar uniós forrásokra támaszkodó meglódulása.

A GKI szerint a fogyasztói árindex idén 1,9 százalék körül alakulhat, ami megegyezik az IMF-várakozással, jövőre 3,5 százalékot várnak, főleg az energiaárak emelkedése miatt. Az árszint növekedését várhatóan a gyengébb forint is fűteni fogja, és további bizonytalanságot jelent az árrésstop kivezetése és a rezsicsökkentés esetleges átalakítása.

A folyó fizetési mérleg/GDP mutató idén -0,7 százalék körül alakulhat, 2027-ben 0 körüli szintet érhet el. Ebben a bázishatás miatt lesz jövőre kisebb módosulás, illetve az áruforgalmi egyenleg is javul 2027-ben, ami kedvezően hat a folyó fizetési mérlegre.

A munkanélküliség idén 4,5 százalékos lehet a GKI szerint, ami egybeesik az IMF-várakozással, jövőre pedig 4 százalékot vár a GKI.