Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének közleménye

A sajtó akadályozása céljából elkövetett bűncselekményeket nem szokványos indítékúként, hanem a nyilvánosság alapintézménye elleni akcióként kell kezelni.     Magyarországnak már az ilyen cselekmények első jelentkezésekor határozott intézkedésekkel kell útját állnia az elszaporodásuknak     A nemzetközi tapasztalat alapján felhívom a hatóságok figyelmét arra, hogy az ilyen ügyekben mind a bűnösök felkutatásában, mind az ügy kezelésében különleges erőfeszítésre van szükség.     A tőlünk keletre fekvő országok tapasztalata azt mutatja, hogy az újságírók elleni támadások elharapóznak, ha a bűnüldözés és a törvényhozás nem megfelelően foglalkozik az ilyen támadásokkal.     Minimálisan elvárható az ilyen ügyek nyilvánosságbarát kezelése a rendőrség részéről, például a nyomozás állását folyamatosan ismertető honlap beindításával, hogy ne a sajtónak kelljen találgatnia.     Nem elegendő továbbá a sajtó terrorizálását szokványos személy elleni bűncselekményként adminisztrálni.     Nem kizárható, hogy Kármán Irén sorsa másként alakult volna, ha anyagainak korábbi elrablását nem egyszerű autófeltörésként kezelik.     A sajtó megfélemlítése céljából elkövetett bűncselekményeket a személy elleni akción túl a nyilvánosság szabadsága elleni akcióként kell kezelni.     A politikusoknak is számos feladatuk van ezen a téren; nem elég, ha elítélik az ilyen cselekményeket.     Törvényalkotással súlyosbító körülménnyé kell tenni a nyilvánosság elleni fellépés indítékát, ahogyan például a rasszista indítékot súlyosbító körülményként kezelik az erőszakcselekményeknél.     A sajtóval szembeni önbíráskodás olyan divat, amelyet a sajtó által elkövetett hibák kriminalizálása is szít; ezért a rágalmazást, becsületsértést át kell helyezni a büntetőbíróságoktól a polgári bíróságok hatáskörébe.     Hivatalom követi Kármán Irén sorsát, támadóinak és azok felbujtóinak megbüntetését.    Bécs, 2007. június 23.